Új mindenes gyűjtemény 7. 1987 – „Kurtaszoknyás hatfalu˝

Tanulmányok - Liszka József: A kurtaszoknyás hatfalu mint néprajzi csoport és helye népi kultúránk rendszerében

bólumaként kezelhető. A csoport tagjai erős öntudatának egyedüli anyagi kifejezője, jelképe ez ideig a női viselet: a kurta szoknya és piros csizma. Más kulturális jelenségeket (pl. szokások, társadalom stb.) figyelve megálla­píthatjuk, hogy azok a tágabb környezetre is jellemzőek. 9 1 Jegyzetek 1 ORTUTAY 1940 (1966), 152. 2 TÁLASI 1980, 228. 3 CSÁKY 1984; LISZKA 1984 4 Egy későbbi, Szeder Fábiánhoz intézett levele alapján a nyelvész Horvát Istvánnal (1784-1846) azonosítható: „Én tettem a Palótzokról 1817-ben a talán Előtted nem esméretlen kérdést tsekély, de mégsem megvető, jutalom ajánlással; én állítom lő íontosságát a Palótzság Esméreté­nek . .." (RÉCSEY 1899, 471.) 5 Tudományos Gyűjtemény 1817., I. köt., 115. 6 KÓSA-FILEP 1975, 10. 7 SZEDER 1819 8 TÖRÖK 1961, 88. 9 Ennek a későbbiekben még két változata látott napvilágot, amelyek azonban új adatokat már nem tartalmaznak: SZEDER 1821, 1835 10 Vö. KÓSA-FILEP 1975, 8-16. 11 CSAPLOVICS 1822, III. köt., 37-43. 12 CSAPLOVICS 1822, III. köt., 52., 54.; 2. számú jegyzet. 13 HORVÁT 1825 (idézi: KÓSA-FILEP 1975, 12., 19. jegyz.). 14 A tájainkat is érintő ilyen jellegű munkák legjelesebbjei, a teljesség igénye nélkül: BALOGH 1827; HOLÉCZY 1837; KELECSÉNYI 1854; MAJER 1846 stb. 15 GYÖRFFY 1925 (1942) 16 KÓSA-FILEP 1975, 33. 17 Viski Károly: Tájékoztató. In: A magyarság néprajza. I. köt. 9-30. Bp., 1933 (1941). Megjegyzendő, hogy a táji tagoltság kartográfiai ábrázolá­sára már Csaplovics János is gondolt, sőt meg is említi, hogy létezik „egy különös nagy szorgalommal már általam készült ethnographiai mappája az országnak" (CSAPLOVICS 1822, III. köt., 40.). 18 VISKI 1938 19 VISKI 1938, 2. 20 ORTUTAY 1940 (1966), 152-165. 21 GUNDA 1943 22 Vö. ANDRÁSFALVY 1980a, 44.; FILEP 1980, 86-88.; KÓSA-FILEP 1975, 36-37. 23 Filep Antal említi, hogy az ötvenes évek elején a Tálasi-előadások egy része, kis példányszámban, sokszorosított jegyzetként megjelent: „... e jegyzet az ötvenes évek második íelében már hozzáférhetetlen volt, ami korlátozta hatását" (FILEP 1980, 87-88.). E feltehetően alapvető fon­tosságú munkához nekünk sem sikerült hozzájutni. 24 BARABÁS 1958 25 GUNDA 1963. Vitaindító referátumához Gáldi László, Dömötör Sándor, Andrásfalvy Bertalan, K. Kovács László, Vargyas Lajos, Wolski Krzysz­tof, Barabás Jenő, ifj. Kodolányi János és Dankó Imre szóltak hozzá. 26 DIÓSZEGI 1968 27 ZENTAI 1966, 1971 25

Next

/
Thumbnails
Contents