Új mindenes gyűjtemény 6. 1986
B. Kovács István: Egyházi intézmények-világi közösségek
C. A templom mint a közösségi élet színhelye Egyház és társadalom összetett kapcsolatának vizsgálatát a templomnak mint a közösségi élet színterének a bemutatásával fejezzük be. A felhasznált adatok jelentős része a ma élők emlékezéséből származik, és elsősorban a 20. század eleji állapotokat tükrözi. Az így felvázolható kép azonban kisebb eltérésekkel érvényesnek látszik a 18—19. századra is. A felsővályi református egyházban két helyen, a felsővályi anyaegyházban és a mihályfalusi filiában volt a vizsgált időszakban templom. A völgy legősibb temploma a felsővályi. 7 6 Jelen formáját az 1619-es és 1776-os tűzvészt követő helyreállításkor nyerte. Eredeti formájában kőből épült gótikus stílusú épület torony nélkül, szentélye az idők folyamán elpusztult. A templom a Bikkszög és a Nagy-szer között emelkedő dombon, az ún. Császár-hegyen épült. Körbenfutó, viszonylag igényes, lőrésekkel (ún. „kilövőlyukak") és tornyokkal ellátott kőfallal van megerősítve. A fal északkeleti részén található a fából készült harangláb, építését a 18. századra tehetjük. A templomépülettől délnyugatra, illetve északnyugatra található a két bejárati kapu. Az elébbi az ún. „bikkszögi kapu", az utóbbi pedig az ún. „nagyszeresi kapu". Elnevezésüket onnan vették, hogy a „bikkszögi kapun" át léptek be a templomkertbe Bikkszög, Gergelyfala, Alsóvály és Mihályfala lakói, míg a „nagyszeresi kapun" át a Nagy-szer hívei gyülekeztek. Különösen figyelemreméltó a „bikkszögi kapu" igényes kiképzése. Belülről meredek falépcső vezet a kapu felett található, tornácokkal övezett kis szobába, az ún. „fennhelyre". Innen jó kilátás nyílt a környezetre. A 17—18. században feltehetően védelmi célokat szolgált. A századforduló körül és az azt közvetlenül megelőző időszakban káplánszobának használták. Maga a kapu vasalással ellátott, masszív tölgyfa gerendákból készült. A templomot övező védőfal építési idejéről nincsenek adataink. A szóbeli hagyomány szerint egy pusztító török támadás után az öt helység közösen határozta el felépítését. 77 A vályi és a hozzá hasonló erődített templomoknak ezt a csoportját — ahol maga a templomépület változatlan marad •— „vártemplom" néven tartja számon a kutatás. A típus legkorábbi emlékeit Franciaországból ismerjük a 11—12. századból. A középkori Magyarország területén előfordul szinte mindenhol, elsősorban azonban Erdélyben, a Szászföldön is gyakori. Gömörben is jó néhány emlékét ismerjük az erődített templomoknak (Rimabánya, Rimaszécs, Otrokocs, Zsip stb.). Keletkezésük oka az állandósult török veszély, illetve a kuruc-labanc idők vészterhes időszaka: kisebb martalóccsapatok ellen lehetőséget nyújtottak a lakosságnak életük és vagyonuk védelmére. 1727-ben a Tánczos család nemesi voltának igazolására felhozta, hogy privilégiuma akkor pusztult el, amikor ,,a vályi templomot felverte az ellenség".™ Mindezek alapján a vályi templom erődítését a 16. század második felére tehetjük. A mihályfalusi templomról sokkalta kevesebbet tudunk. Egy 1766-os egyházlátogatás alkalmával tett bevallás szerint Mihályfalán az istentiszteletet már a török korban gyakorolták. 7 9 Mihályfalusi Forgon István szerint a templom az 1600-as években fennállott. 8 0 A templomot 1772-ben újították meg. „ . . . Ezen sok számos esztendőktől fogva ususunkban levő Istennek háza . . . romladozásaiból ismét megépíttetett az öt helységből álló Felsővályi sok esztendőktőlfogva uniált eklezsia költségével" — szólt a felirat a templomban. 8 1 A fából készült templomot romladozó állapota miatt később lebontották. A templomnak a fentiekben vázolt refugium (menedékhely) szerepe 95
