Új mindenes gyűjtemény 6. 1986

B. Kovács István: Egyházi intézmények-világi közösségek

A feudalizmusban világi hatalmat is gyakorló egyháznak az akkori közösségi életben játszott központi, sok tekintetben meghatározó szerepét aligha kell külön hangsúlyozni a hagyományos paraszti társadalom vizsgálatakor. A kérdéskör pontosabb körvonalazása azonban az elért eredmények ellenére sem mondható mindeddig kielégítőnek. A jelen dolgozat szerény adalék kíván lenni a téma további ismeretéhez. Nem volt célunk egyház mint intézmény és társadalom mint közösség rendkívül összetett kapcsolatának a teljesség igényével való vizsgálata. Igyekeztünk azonban olyan kérdéseket kiválasztani, amelyek érzésünk szerint valósan mutatják ennek az összefüggésrendszernek bizonyos sajátos vonásait. A témák kiválasztását a rendelkezésünkre álló forrásanyag is befolyásolta. A kiválasztott kérdések remélhetőleg megfelelően érzékeltetik az egész problémakör sokrétűségét: A. Az egyház szervezeti felépítése, funkcionálása és össszefüggései a társadalom belső hierarchiájával. B. Egyházi fegyelmezés és társadalmi értékrend. C. A templom mint a közösségi élet színhelye. A témák bemutatása-elemzése jellegüknek megfelelően olykor némileg eltérő megközelítést kíván. Elsődlegesen a történeti forrásanyagra kívánunk támaszkodni, de alkalmanként helyet adunk a recens adatokból kiszűrhető tapasztalatoknak is. Ez utóbbi módszert jelentős mértékben az utolsó témánál alkalmazzuk. Eljárásunkat majd ott indokoljuk bővebben. Vizsgálódásunk időbeli határainak kijelölése a vályi református egyházhoz tartozó gyülekezetek 1848 előtti közjogi megosztottságából adódott. A közjogi különállás nyomai ugyan szinte napjainkig tapasztalhatók, célszerűbbnek látszott azonban olyan időszak kiválasztása, amikor ez a közjogi állapot aktív, alakító módon határozta meg a nemesi és a paraszti réteg egymáshoz és az egyházhoz való viszonyát. Ezeken az időhatárokon belül is elsősorban az 1767—1848 közti időszakra összpontosítjuk figyelmünket. Az ezt megelőző mintegy két évszázad szórványos adataiból, valamint a most élők visszaemlékezéseiből kialakítható kép — bár csak torzó lehet — az előzményeket és következményeket is példázza. A. Az egyház története, szervezeti felépítése, funkcionálása és összefüggései a társadalom belső hierarchiájával. Dolgozatunknak ebben a részében a történeti múlt, valamint a szervezeti keretek vázolása után az egyes egyházi tisztségeket vesszük sorra, vizsgálva viselőik helyét a gyülekezet és a társadalom életében. Az egyházi intézményrendszer formai és funkcionális elemzésénél felhasznált történeti adatok túlnyomórészt a 17—19. századból származnak, többségük a 19. század első feléből. Az alkalmanként idézett recens, illetve emlékezetben élő adatok hozzásegíthetnek a történeti adatok jobb értelmezéséhez. Hansgúlyt kívánunk helyezni az egyes tisztségviselők társadalmi réteg és közjogi állapot szerinti hovatartozásának vizsgálatára. Mivel a vizsgált időszakban az iskolai oktatás teljes mértékben az egyház irányítása alatt állt, röviden kitérünk ennek bemutatására is. A Vály-völgy első anyaegyháza feltehetően még all. század folyamán megépült, valószínűleg a mai felsővályi templom helyén. A Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templom szerepel az 1334-es pápai tizedjegyzékben is. A reformáció előtt, a 14. század közepéig hozzá tartozott Alsó- és Felsőkálosa is.

1 A reformáció térhódításával párhuzamosan a völgy teljes népessége felvette az új hitet. Erre az időszakra vonatkozóan a Vály-völggyel foglalkozó helytörténeti irodalom

2 Forgon Péternek, Gömör megye egykori 78