Új mindenes gyűjtemény 6. 1986
Kardos István: Körtvélyes-Hárskút
külföldi, főképpen magyarországi szakemberrel, köztük dr. Korom pay György történész professzorral, dr. Beke Margittal, az esztergomi Prímási Levéltár igazgatójával, dr. Sós Imrével, az egri Főegyházmegyei Levéltár kutatójával és dr. Hervay Ferenc egyháztörténésszel, az Országos Levéltár munkatársával. Segítségüket e helyen is köszönöm. ,,A körtvélyesi Szent Anna-kápolna" címmel jelzett kutatási téma és munkafeladat egyre bonyolultabbá, szerteágazóbbá vált. A vizsgálati folyamatban több önálló téma bontakozott ki. Igaz, még sokáig a Szent Anna-kápolnát tekintettük elsó'dleges feladatunknak, de az ásatások során feltárt régebbi építmény, lévén az is szakrális jellegű, fokozatosan domináns ponttá vált. Külön témának tekinthetők azok az Őskori leletek is, amelyeket a kápolna közvetlen közelében, a darázskőüledék alsó rétegében, 2—2,5 méter mélységben találtunk. A feltárási folyamat részleteit itt nem ismertetem. A kutatás után sor került a kápolna teljes restaurálására: a templomhajó visszanyerte régi gótikus pompáját, s tiszteletben megőriztük a később épített szentély barokk jellegét. Az egész épület zsindellyel fedett új, gótikus tetőt kapott. A falfestmények és szövegvésetek takaratlanul maradtak. Mind a hajó, mind a szentély padlózatát kicseréltük, s jeleztük rajta a föltárt sírok helyét és a régi templom benyúló apszisának alapjait. A felújított Szent Anna-kápolna ma a történelmi Gömör és Torna mezsgyéjének egyik gyöngyszeme. Előzetesként ennyit tartottam szükségesnek elmondani. A feltárás és felújítás folyamatának szakszerű, részletes leírása és közlése munkatársaimat illeti meg. Az én tisztem a témával kapcsolatos történelmi-társadalmi összefüggések vizsgálata volt. If Emlékeztetőül idézzük fel a műemlékvédelem egyik legfontosabb alapelvét: Műemlék és történelem viszonya kölcsönös; csakis szerves egységben létezhetnek. Egyik sem érthető meg a másik nélkül. A Szent Anna-kápolna és az alapjaiban feltárt templom, valamint a föltételezhetően mindig hozzájuk kapcsolódó Körtvélyes történelmi összefüggéseinek elemzése előtt szükséges nyomatékosan hangsúlyozni, hogy a kutatás folyamán számos olyan alapvetően fontos kérdéssel találkoztunk, amelyeket a mai napig nem tudunk megválaszolni. A szegényes és foghíjas levéltári anyag nem teszi lehetővé a történelmi folytonosság rekonstruálását. Ezért kénytelenek vagyunk témánkat a történelem nagyobb léptékű metszetén vizsgálni, s ily módon megalapozni logikai következtetéseinket, föltételezéseinket. De mielőtt ehhez fognánk, szükségesnek véljük hangsúlyozni a következőket: I. Az ún. „körtvélyesi témakör" (munkatervünkben: „Szent Annakápolna téma") két szakrális objektumot takar. Az egyik maga a 15. század első felében épített Szent Anna-kápolna (az eredeti témánk), a másik a régészeti ásatások során teljes alaprajzi nagyságában feltárt, ismeretlen időből származó régebbi templom. A két építmény alaprajzának vonalai semmilyen vonatkozásban nem harmonizálnak, sőt kölcsönösen, szabálytalanul metszik egymást. Építőanyagukban, de főképpen kötőanyagukban lényeges minőségi különbség van. Orientáltságban is különböznek; a régi keletezése a pontos. Mindebből jogosan következtettünk arra, hogy a két templom építése között jelentős időbeli különbség volt. Szinte bizonyosra vehető, hogy a kápolna építői nem tudtak a régi építményről. Ugyanis ha ismerték volna, valószínűleg éltek volna a korábbi templom jó minőségű alapjainak előnyei 10