Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve

A múzeum története - Ratimorsky Piroska: Az állami kezelésbe vett múzeum ( 1945-1984)

községében.

2

5 Mivel a múzeum gyűjteménye több ezer tárgyból állt, s az igazgató — mint már említettük — az intézményben munkaidejének csak egy részét töltötte, a tárgyak szakszerű leltározásában önkéntes társadalmi munkával más intézmények — főleg régészeti intézetek dolgozói — segítettek.

2

6 Külső munkatársként 1953-ban a múzeumban dolgozni kezdett Robert Skákala (főállásban a Komáromi JNÖ oktatásügyi osztályának vezetőjeként működött). A múzeumban tehát ekkor összesen két külső munkatárs és egy takarítónő dolgozott.

2

7 1954-ben az épület földszintjén átalakítottak három helyiséget, melyek egyikében a preparátor műhelyét rendezték be, a további kettőt pedig a múzeum kiépítendő természettudományi osztályának szánták.

2

8 Az első emeleten rendbe hoztak két termet, melyekben az újonnan szerzett tárlókban a feudalizmus korát 1848-ig dokumentáló gyűjteményt állították ki. Egyéb állandó kiállítást helyiséghiány miatt nem rendezhettek. Az épület egyik átalakított földszinti helyiségében 1954. május 30-án megnyilt a Jókai-emlékkiállítás, melyet a múzeum a Komáromban született neves író halálának 50. évfordulója alkalmából rendezett.

2

9 A múzeum igazgatósága ugyanakkor javasolta a Komáromi JNB oktatásügyi osztályának, hogy az író szülőházának helyén álló épületben, a Svoboda tábornok utcában (ma Jaroš kapitány u. 10. sz.) a múzeum fiókintézeteként létesítsen Jókai Múzeumot. Ez az elképzelés azonban nem valósult meg. 1953-ban a múzeum átvette, és megrendezte A műemlékek védelme című vándorkiállítást is. Ebbsn az évben — valószínűleg az említett két időszaki kiállításnak köszönhetően — az előző évhez viszonyítva megkétszereződött a látogatók száma.

3

0 A kiállításrendezéseken kívül folyt a gyűjtemény tárgyainak tisztítása, konzerválása és leltározása. A nyári hónapokban Mikulás Dušek régészeti feltárásokat vezetett Hetényben.

3

1 A múzeumban egy honismereti kör is működött, melynek tagjai segítettek a tárgyak konzerválásában.

3

2 1955-ben már három balső és egy külső munkatársa volt a múzeumnak.

33 Április 1-től az intézmény belső munkatársa lett Robert Skákala, akit a Komáromi JiVB Tanácsa még ugyanabban az évben a múzeum igazgatójává nevezett ki,

3

4 és 226/1955 sz. határozatával az akkori Kultúrház egész épületének gondnokságával is megbízta őt.

3

5 Nevezett — még mint a múzeum külső munkatársa — 1954-ben egy kéthetes muzeológiai tanfolyamon vett részt Bajmócon.

3

6 A múzeum további új munkatársa a konzervátor és preparátor munkakörét vállaló Kucman Béla lett.

3

7 Az intézmény külső munkatársa maradt Mikuláš Dušek, aki a Szlovák Tudományos Akadémia Nyitrai Régészeti Intézetének alkalmazottjaként 1958-ig vett részt a múzeum munkájában.

3

8 A múzeum harmadik állandó alkalmazottja a takarítónő volt. Az intézmény dolgozóinak létszáma ezután 1959-ig változatlan maradt. 1955-ben tárgyalások folytak a Kultúrház épületének általános felújításáról. A Komáromi JNB a tervezett felújításra 200 000 Kčs-t biztosított költségvetéséből azzal a feltétellel, hogy az épületet továbbra is használhatja a Népművelési Otthon is.

3

9 Nincsenek adataink arról, hogy megvalósult-e az épület felújítása, tény viszont, hogy a Népművelési Otthon 1968-ig az épületben maradt. A muzeális gyűjtemény a tudományos kutatómunka és a korszerű kiállítások előkészítésének céljaira annál használhatóbb, minél szakszerűbb nyilvántartás készül tárgyairól. A régi gyűjteményről készített nyilvántartá49