Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve

A múzeum története - Ratimorsky Piroska: Az állami kezelésbe vett múzeum ( 1945-1984)

sok közül fennmaradt egy leltárkönyv 1902-ből,

4

0 egy szerzeményi napló az 1905—1912-es évekből és az állandó kiállítás első termének leltára 1935ből.

4

1 Ezek a feljegyzések azonban már nem feleltek meg a muzeális tárgyak nyilvántartásával szemben támasztott új követelményeknek. Az 1953-ban nyílt új szerzeményi naplóba a múzeum berendezési tárgyainak (tárlók, asztalok, függönyök stb.) nyilvántartása került.

4

2 A gyűjtemény tárgyairól csak 1955-től készült rendszeres nyilvántartás. Ettől az évtől követhetők számszerűen a múzeum gyűjteményének évi gyarapodásai. E gyarapodások többnyire a régi gyűjtemény tárgyainak leltárba vételéből adódtak. Értékes tárgy együttesek kerültek 1950-és 1955-ben a feudalizmus kori történeti gyűjteménybe.

4

3 A tárgyak másodfokú nyilvántartásának elkészítését a kis létszámú szakembergárda csak fokozatosan volt képes elvégezni. A szerzeményi naplóba (elsőfokú nyilvántartás) 1955-ben összesen 2875 tárgyat írtak be, a másodfokú nyilvántartásban ugyanekkor 1221 római kori tárgy szerepelt. 1956-ban külön szerzeményi naplót nyitottak a fényképeknek, ez azonban nem maradt meg. A gyűjtemény tárgyainak leltározása a következő években is folytatódott. A múzeum évi tevékenységét összefoglaló jelentésekből kitűnik, hogy az 1956—1959-es években a régi gyűjtemény 6985 tárgyának nyilvántartása készült el. A gyűjteménybe ezekben az években még ritkán került új szerzemény, 1957-ben azonban a múzeum megszerezte a komáromi ácsok temetkezési egyletének tárgyi emlékeit.

4

4 1958ban a természettudományi gyűjtemény gyarapodását vezették be a szerzeményi naplóba, amelybe ekkor három madárpreparátumot és egy herbáriumot írtak be. A botanikai gyűjtemény Klokner Lorándnak,

4

5 a Komáromi Mezőgazdasági Szaktan intézet pedagógusának ügybuzgó gyűjtése eredményeként a későbbi években tetemesen bővült. Az intézmény látogatottsága ezekben az években attól függően ingadozott, hogy a múzeum az adott évben rendezett-e időszaki kiállítást. 1957-ben a múzeumban ellenőrizték a nemzeti vagyon kezelését.

4

6 Az erről készült jegyzőkönyvben többek között az olvasható: „. . . az épület, amely a Matica slovenská tulajdonában volt, a kötelező jogi normák mellőzésével került a jnb oktatásügyi és művelődési osztályának kezelésébe. A föleitárba felvették, vagyonjogi helyzetét azonban nem rendezték. A szükséges jogi dokumentáció nem készült el, hiányzik az épület telekkönyvi kivonata, a múzeumban nem található az épület tervrajza sem. Hiányzik mindennemű dokumentáció a volt Jókai Egyesület azon tárgyairól, melyeket a múzeum örökölt, (. . J azokat a muzeális gyűjteményeket, amelyek nem a múzeumba tartoznak, át kellene utalni az illetékes helyekre ..." Az ellenőrzésnél jelen voltak a Komáromi JNB oktatásügyi és művelődésügyi osztályának, valamint pénzügyi osztályának képviselői és a múzeum igazgatója. A feloszlatott egyesület vagyonából maradt képzőműveszeti alkotásokat illetően olyan döntés született, hogy ezeket a Bajmóci Kerületi Képtárban gyűjtik össze mind Komáromból, mind Léváról.

4

7 Ennek értelmében 1957. július 19-én a múzeumból elszállítottak 61 képet és 6 szobrot.

4

8 Az elszállított képzőművészeti alkotásokról nem készült jegyzék, így mindmáig nincsenek pontos adataink a volt Jókai Egyesület egykori gazdag képtárából származó anyagról. A múzeum tevékenységének bővítésére irányuló igyekezetet tükrözte a honismereti kör létrehozása is, melynek ekkor két szakcsoportja volt: a botanikai és a történeti. Az utóbbi csoport érdekes feladatot vállalt: a jelenkori anyagot gyűjtötte egy tervezett kiállításhoz, melynek a szocializ50