Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve

A múzeum története - Ratimorsky Piroska: Az állami kezelésbe vett múzeum ( 1945-1984)

vetésében, s egyúttal a múzeum irányításával Mikuláš Dušeket, a komáromi középfokú fiúiskola igazgatóját bízta meg.

1

1 A jnb tanácsa ezt a 475/1950 sz. határozatával tudomásul vette.

1

2 Ezzel néhány éves erőfeszítések után megoldódtak a múzeum alapvető vagyonjogi és szervezési problémái. A múzeumban tulajdonképpen már 1946-ban elkezdődött a munka. Ettől az évtől kezdve gyűjteményét önszorgalomból a fentebb említett Mikuláš Dušek gondozta. A gyűjteménynek az a része, amelyet a bombázások elől 1944-ben a bencés székház pincéjébe menekítettek, visszakerült a múzeum épületébe.

1

3 M. Dušek a tárgyakat kicsomagolta, elrendezte, és kiállította a múzeum termeiben az eredeti vitrineikben.

1

4 Az emeleten a háború alatt megrongálódott három helyiséget ekkor még nem lehetett kiállításokra használni. Mikuláš Dušek igyekezetének köszönhetően a múzeum már 1946-ban fogadhatta a látogatókat.

1

5 Az egyik földszinti helyiségben rendezték be a gyűjtemény raktárát, a feloszlatott egyesület gazdag és értékes könyvtárának szétszórt könyveit visszahelyezték eredeti helyükre, és a könyvtár helyiségét lezárták.

1

6 Az új társadalmi viszonyokból adódóan a múzeum nagyon igényes feladatok előtt állott. Akkori állapota és a jnb néhány tisztviselőjének negatív viszonyulása azonban kedvezőtlenül befolyásolta fejlődését. A múzeumnak abban az időben elsősorban munkatársakra lett volna szüksége, és át kellett rendeznie elöregedett, a kor követelményeinek már nem megfelelő állandó kiállítását, hogy fokozatosan eleget tehessen a szocialista társadalom által a múzeumokkal szemben támasztott követelményeknek. Mikuláš Dušek, akit előbb gondnokká, majd múzeumigazgatóvá neveztek ki, nem a múzeum alkalmazottja volt, az intézményben csupán heti 24 órát dolgozott. 1955-ig a múzeumnak a takarítónőn kívül nem volt állandó alkalmazottja. A gazdag gyűjtemény kiállítására és tárolására több helyiségre lett volna szükség. Megszerzésükre 1951-ben kínálkozott lehetőség, amikor megszüntették a Matica slovenská Komáromi Helyi Szervezetét, és ezzel az épületben két helyiség kiürült. Ezeket a múzeumigazgató az intézmény részére igényelte is,

1

7 a helyzet azonban a múzeum szempontjából kedvezőtlenül alakult. 1951 őszén mindkét helyiséget — sőt még a volt képtár termét is — át kellett engednie az épületbe költöző Népművelési Otthonnak (Kultúrháznak).

18 Az épületben helyezték el a járási könyvtárat is.

1

9 Ugyanebben az évben a római gyűjtemény egy részét a bratislavai Szlovák Múzeumba szállították.

2

0 A közönség érdeklődését a múzeum iránt a látogatók növekvő száma is jelzi. A múzeumok küldetését az 1950-es évek időszakában a következőképpen határozták meg: ,,A múzeumok váljanak olyan intézményekké, melyek a többi tudományos-közművelődési és kulturális-népművelő intézményekkel karöltve elősegítik a dolgozók széles tömegei műveltségének és politikai látókörének folyamatos bővülését."*

1 A komáromi múzeumban először is át kellett rendezni az elavult állandó kiállítást. 1952-ben az intézmény új vitrineket szerzett be, és augusztusban a két földszinti terembe megkezdték a kiállítás átrendezését.

2

2 amelyhez a Szlovák Múzeum munkatársa, Ľ. Kraskovská nyújtott segítséget.

2

3 Az átrendezett őskori és római kori állandó kiállítás ünnepélyes megnyitására 1953. május 9-én került sor.

2

4 A kiállításrendezési munkálatokkal párhuzamosan a múzeum igazgatója elkezdte a régi gyűjtemény régészeti anyagának szakszerű leltározását, és leletmentő régészeti ásatásokat is végzett a Komáromi járás több 48