Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve

A múzeum története - Fehérváry Magda: Az egyesületi keretekben működő múzeum ( 1886-1945)

,,Az egylet életképességének ez a gyűjtemény a bizonyítéka. Az alap biztosítva levén, gondoskodnunk kell az egylet további fejlesztéséről. Ezt a czélt az egylet újjászervezése által vélem csak elérhetőnek."

5

7 E próbálkozás további sorsáról sem maradtak ránk adatok, csak azt tudjuk, hogy az elnök 1899. március 5-én levélben érdeklődött Konkoly Thege Balázstól a felhívás felől.

5

8 Közben Gyulai Rudolf 1897 nyarán elköltözött Komáromból. Életrajzírója és a helyi lapok szerint saját kérelmére távozott Komáromból a füssi plébániára lelkésznek. Távozása okát utólag nehéz tisztázni, de feltételezhetjük, hogy abban betegsége mellett közrejátszhatott az egylet tevékenységének hanyatlása is.

5

9 Elköltözése előtt Gyulai a Törvényszéki palotában levő gyűjteményt és a titkári teendőket Weszelovszky János járási albíróra bízta.

6

0 Gyulai távozása után nem volt, aki ébren tartsa az egyletet, az újjászervezés tényleges megindulására még éveket kellett várni; így 1897 és 1899 között a jogilag még létező egylet tevékenysége gyakorlatilag teljesen megszűnt. Az egylet újbóli életre keltésére több ízben megindított mozgalom 1899 végén vezetett eredményhez. Ebben fontos szerepe volt annak, hogy 1898 végén megalakult a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa és Főfelügyelősége (a továbbiakban Országos Főfelügyelőség) a vidéki múzeumok és könyvtárak fejlesztése és tevékenységük támogatása céljából. Az Országos Főfelügyelőség azoknak a vidéki múzeumoknak és könyvtáraknak, amelyek állami felügyelet alá helyezték magukat, állami pénzsegély nyújtását helyezte kilátásba. Szakmai továbbképzésüket pedig szaktanfolyamok formájában valósította meg. Az Országos Főfelügyelőség 1899. július 3—15. között régészeti szaktanfolyamot rendezett, amelyen a komáromi egyletből Weszelovszky helyettes titkár vett részt.

6

1 A szunnyadó egylet erkölcsi sikerét jelentette, hogy 1899 szeptemberében kivittek a gyűjteményből három tárgyat a párizsi világkiállításra is.

6

2 Ilyen előzmények után a Történeti és Régészeti Egylet néhány lelkes tagja 1899. december 3-án rendkívüli közgyűlésre jött össze a megyeház kistermében.

6

3 A Szombathely Győző nyugalmazott alispán, az egylet egyik alelnöke által vezetett rendkívüli közgyűlés fő témája az egylet újjászervezése volt. Az egybegyűltek először Weszelovszky helyettes titkár jelentését hallgatták meg az egylet újjászervezésének szükségességéről, majd ennek gyakorlati kérdéseit beszélték meg. A résztvevők javaslataiból az derült ki, hogy az egylet tevékenységét minőségileg új alapokra szeretnék helyezni. Míg az 1886 decemberében megalakult Történeti és Régészeti Egyletben úgyszólván a régészetnek volt egyeduralma, addig e közgyűlésen Baranyay Géza azt indítványozta, hogy az újjáalakuló egylet a tevékenységet a néprajzra is terjessze ki, Konkoly Thege Balázs pedig a természetrajzi tár felállítását sürgette. E szemléletváltásban valószínűleg szerepe volt az Országos Főfelügyelőségnek, mivel az megalakulásától kezdve levelezés útján kapcsolatot tartott fenn az egylettel, valamint annak, hogy az 1896-os budapesti millenniumi kiállításon Komárom megyéből is szerepeltek néprajzi tárgyak, továbbá, hogy — elsősorban Herman Ottó működése folytán — a múzeumokban tevékenykedők figyelme fokozatosan a néprajzi és a természetrajzi gyűjtemény megalapozása felé terelődött.

6

4 Az egylet újjászervezésekor szükségessé vált az alapszabályok módosítása is, ezért Baranyay Géza elnöklete alatt szűkebb körű bizottság alakult az alapsza23