Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve

A múzeum története - Fehérváry Magda: Az egyesületi keretekben működő múzeum ( 1886-1945)

bályok módosításának kidolgozására.

6

6 Az 1899. decemberi rendkívüli közgyűlés lényeges határozata volt, hogy eddigi tagjait az egylet továbbra is tagoknak tekinti, s a tagsági díjakat csak 1900. január 1-től szedi be. E közgyűlésen határoztak a tisztújító közgyűlés összehívásáról is, amelyre 1900. május 6-án került sor. E nap lett az egylet újjászületésének a napja. A Komárom vármegyei és városi Muzeum-egyesület (1900—1911) A Történeti és Régészeti Egylet újjászervezésére tett lépések az 1900. május 6-i közgyűlésen hoztak megnyugtató eredményt.

6

6 Sárközy Aurél elnöklete alatt a megyeház nagytermében tartott közgyűlésen felolvasták a Történeti és Régészeti Egylet alapszabályainak módosítását, amelyet a közgyűlés elfogadott és jóváhagyásra a belügyminiszterhez továbbított. Az újjáalakult egyesület alapszabályzatát 1901. július 17-én hagyta jóvá a belügyminisztérium.

6

7 A jóváhagyott alapszabályzat

6

8 értelmében az egyesület új neve: Komárom vármegyei és városi Muzeum-egyesület lett (a továbbiakban Muzeum Egyesület), s elfogadták az állami felügyeletet. Az egyesület székhelye továbbra is Komárom maradt. Alapszabályzatuk I. része kimondta, hogy a korábban létesült Történeti és Régészeti Egyletnek az új egyesület közvetlen folytatását képezi, s annak vagyona és múzeuma az új egyesület birtokába és kezelésébe kerül. A II. rész az egyesület céljait és eszközeit foglalta össze. Ebben az előző egylet célkitűzéseihez viszonyítva új mozzanat, hogy a megye és a város néprajzát és természetrajzát magába foglaló gyűjtemény létesítésének gondolatát is tartalmazza. A III. rész az egyesületi tagok jogaival és kötelességeivel foglalkozott. Az új egyesületben az előző egylethez viszonyítva nemcsak a tagság szerkezetében, hanem a tagdíjak nagyságában is változás történt. Az új alapszabályzat értelmében az egyesület tagságát tiszteletbeli, alapító és rendes tagok alkotják. A tiszteletbeli tagokat az évi rendes közgyűlés választja. Az alapszabályzat értelmében alapító taggá az válik, aki egy összegben 200 K készpénzben kifizetett alapítvánnyal járul hozzá az egyesület céljainak megvalósításához. Rendes tag az lesz, aki kötelezi magát, hogy öt éven keresztül A—4 K tagdíjat fizet be az egyesület pénztárába. A tagdíjak befizetése ellenében a tagoknak jogukban állt az egyesület múzeumát a nyitvatartási napokon kívül is megtekinteni s annak anyagát tanulmányozni, valamint az egyesület valamennyi rendezvényén részt venni. Az alapszabályzat IV. része az egyesület irányításával foglalkozott. Kimondta, hogy az egyesület élén a közgyűlés által választott elnök áll. Az előző egylet alapszabályzatához viszonyítva új, hogy már nem tartalmazza azt a kikötést, mely szerint az egyesület élére mindenkor a megye és a város élén álló időszaki főispán kerüljön. A továbbiakban az alapszabályzat az egyesület élére az alábbi tisztviselőket határozta meg: igazgató, titkár, ügyész, pénztáros, gyűjtemény őrök és számvizsgálók. Az alapszabályzat értelmében őket is a közgyűlés választja ötéves időtartamra. A gyűjteményőrök számát az alapszabályzat nem határozta meg, ezt a jogot a közgyűlésre ruházta át. Az alapszabályzat leszögezte, hogy a gyűjteményőr a leltárilag átvett és az időközben bekerült tárgyakért anyagilag felel. Az V. rész az egyesület közgyűléseivel foglalkozott; az évi rendes közgyűlés időpontját május hónapban határozta meg. A VI. részben határozott az egyesületi 24