Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve

A gyűjtemények története - Binder Pál - Csütörtöky József: Binder Pál - Csütörtöky József: A természetrajzi gyűjtemény

jelentősen háttérbe szorult. Az 1930-as évek közepétől a II. világháború kitöréséig a Jókai Egyesület múzeumi osztályának tevékenységében azonban ismét fellendülés figyelhető meg. 1934-ben értékes gyűjteménnyel gyarapodott a természetrajzi tár,

2

1 Wachenhausen János, a komáromi Légióbank tisztviselője a Jókai Egyesületnek ajándékozta nagybátyja, Wachenhausen Antal nyugalmazott tábornok gazdag madár-, lepke- és bogárgyűjteményét.

2

2 A gyűjtemény részletes leltári jegyzéke sajnos nem maradt fenn, de nagyságát jól érzékelteti az adományozónak a Jókai Egyesülethez írt ajánlólevele,

2

3 amelyben az olvasható, hogy a gyűjtemény 20 ládába van csomagolva, s ezért a tárolása gondot okoz számára. A Wachenhausen-gyűjteményt a Kultúrpalotában egy külön helyiségben helyezték el.

2

4 E gyűjtemény a természetrajzi tár történetében rendkívüli jelentőségű volt: mennyiségileg és minőségileg felülmúlta az összes addigi ilyen jellegű ajándékot, mi több, kitömött állatokon kívül rovargyűjteményt is tartalmazott. Múzeumunk entomológiai gyűjteményének megalapítását így 1934-től számíthatjuk. 1935-ben a múzeum gyűjteményét átrendezték. A természetrajzi gyűjtemény azon részét, amely a Kultúrpalota földszinti prehisztorikus termében volt kiállítva, Zombory György bölcsészhallgató rendezte át, aki a kiállított tárgyakról leltárt is készített.

2

5 Az átrendezés után az említett földszinti teremben összesen 259 darab kőzet és ásvány (ez Konkoly Thege Miklós gyűjteménye volt, amely 1916-ban még 348 darabot tartalmazott ...) és 331 darab paleontológiái lelet volt kiállítva. A kövületek között a legértékesebb lelet egy őstulok (Bos priscus) 51 darabból álló csontváza volt, amelyet a szímői folyamszabályozási munkák« közben teljes épségben tártak fel, s amely 1935-ben került a gyűjteménybe.

2

6 Az átrendezés után a múzeum ünnepélyes megnyitását 1936. április 9-én tartották. A gyűjtőmunkának e rövid ideig tartó fellendülése után egy hosszú, több mint húsz évig tartó „holt időszak" következett, amikor a természetrajzi tár valószínűleg semmilyen tárggyal nem gyarapodott. A felszabadulás után a Jókai Egyesület megszűnt, s gyűjteményének jogutódja az 1948-ban alakított járási múzeum lett. Mivel a természetrajzi gyűjtemény a II. világháború alatt feltételezhetően teljesen elpusztult, újonnan kellett kezdeni a természettudományi osztály alapjainak kiépítését. 1954-ben Robert Skákala kezdeményezésére a múzeumban a természetrajzi osztály számára a földszinten 3 helyiséget alakítottak át.

2

7 Az egyikben laboratóriumot (konzerváló- és preparálóműhelyt) rendeztek be, a másik két helyiségben pedig a természettudományi osztály később létrehozott gyűjteményét helyezték el. 1955-ben a múzeum dolgozója lett Kuczman Béla; kezdetben csak régészeti és történelmi tárgyak konzerválásával foglalkozott, 1958-tól 1973-ig azonban már preparátorként is tevékenykedett, és sok-sok kitömött állattal gyarapította a természettudományi gyűjteményt. Az 1950-es évek második felében a múzeum honismereti körének botanikai tagozata volt, amely jelentős mértékben segítette a gyűjtőmunka fellendülését. A botanikai tagozat Klokner Lorándnak, a múzeum külső munkatársának, a Komáromi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola biológiatanárának vezetésével 1958-ig 290 darab növényt gyűjtött össze, megvetve a múzeum herbáriumának alapját. Létrehozták a honismereti kor zoológiai tagozatát is, tevékenységéről azonban nincs adatunk.

2

8 .115