Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve
A gyűjtemények története - Binder Pál - Csütörtöky József: Binder Pál - Csütörtöky József: A természetrajzi gyűjtemény
Az 1950-e^években a múzeum alkalmazottai és külső munkatársai (KJokner Loránd, Štollmann András) a flóra és fauna kutatásával nagymértékben hozzájárultak járásunk legértékesebb területeinek védetté nyilvánításához, az első állami természetvédelmi körzetek (pl. az Apáli-sziget, a hetényi homokdombok) kialakításához. 1958-tól a természettudományi osztály gyűjteményének gyarapodásában jelentős fejlődés figyelhető mag (1. táblázat, 180. 1.). A gyűjtemény a herbáriumon kívül számos kitömött állattal gyarapodott. Míg 1886-tól egészen 1936-ig a természetrajzi tár kizárólag ajándékozás vagy vétel útján gyarapodott, addig 1958-tól napjainkig a múzeumi dolgozók és külső munkatársak céltudatos gyűjtései révén, melyek az ajándékozást és a vételt háttérbe szorították. E napjainkig tartó korszaknak másik jellegzetessége a gyűjtemény tartalmi felépítésének megváltozása. 1886-tól 1936-ig a természetrajzi tárban a paleontológiái és geológiai leletek voltak túlsúlyban, 1958-tól viszont a zoológiai és botanikai gyűjtemény fejlesztése került előtérbe. A rohamosan fejlődő gyűjtemény (1964-bsn már több mint 300 kitömött madárból állt) kiállítási, illetve raktározási gondokat hozott magával, melyeket napjainkig nem sikerült megoldani. 2 9 A múzeum az 1960-as években is jelentős szerepet játszott a járás természetvédelmében. 1964-ben két természetvédelmi őrt alkalmazott, akik a járás védett területeit ellenőrizték. Robert Skákala igazgató kezdeményezésére a járás több alapiskolájában megalapították az ifjú természetvédők körét. 1964-ben a Csicsói Állami Természetvédelmi Területen egy biológiai megfigyelőállomást kezdtek létesíteni, amelyben a csicsói holtág élővilágáról kis kiállítást rendeztek be. 3 0 \ í \ i 1964-ban a természettudományi osztály gyűjtőterületét a dunaszerdahelyi és az érsekújvári járásokra is kiterjesztették, s ezzel a gyűjtemény fejlődésének történetében újabb fejezet kezdődött. 3 1 Ezt követően, 1966-ban a múzeum állandó kiállítását átrendezték. Az első emeleten levő első teremben a néprajzi tárgyak mellett kitömött madarakat és préselt növényeket is elhelyeztek. Ezt a kiállítást 1968-ban, az épület általános felújításakor szüntették meg, azóta a múzeumban állandó természetrajzi kiállítás nincs. 1967 jelentős fejlődést hozott az osztály történetében: a múzeum zoológus szakdolgozója lett Vladimír Štrohner, aki 1969-ig dolgozott az intézményben, elkészítve közben a Duna mente élővilágát bemutató kiállítás forgatókönyvét (ez a kiállítás azonban nem valósult meg). 1970-ben Lábsky Ervin került zoológusként a múzeumba, de még ugyanabban az évben más munkahelyre távozott. 1 ; i A természettudományi osztály szakemberekkel való ellátottsága az 1970es évektől kezd állandósulni. 1971-ben Binder Pál lett a zoológus; napjainkig is múzeumban dolgozik, 1978-tól az osztály vezetőjeként. Kuczman Béla preparátor helyére 1973-ban Vladimír Podmanicky került, akit 1978ban Szűri József váltott fel. 1980-ban Török Ildikó személyében botanikussal, 1982-ben pedig Csütörtöky József személyében entomológussal bővült az osztály, amaly már eleget tud tenni azoknak a követelményeknek, amelyek még 1969-ben fogalmazódtak meg a múzeum új szervezeti rendjében. Ennek értelmében a természettudományi osztály hatásköre már 5 járásra (dunaszerdahelyi, érsekújvári, galántai, komáromi és lévai) terjed ki. Az 1970-es években a gyűjtemény jelentős mértékben gyarapodott (lásd .116
