Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve

A gyűjtemények története - Farkas Veronika: A képzőművészeti gyűjtemény

A képzőművészeti gyűjtemény Farkas Veronika A múzeum éleiének legkorábbi szakaszában, a Komárom vármegyei és Komárom városi történeti és régészeti egylet (a továbbiakban Történeti és Régészeti Egylet, 1886—1900) idejében képzó'művészeti gyűjteményről még nem beszélhettünk. Ennek ellenére már az 1880—1890-es években bekerült néhány képzőművészeti jellegű alkotás az egylet régiségtárába. Ez azzal magyarázható, hogy a Történeti és Régészeti Egylet alapszabályzata leszögezte: tagsági díjukat az alapító tagok 50, ill. 100 K értékű műrégiséggel is megválthatják.

1 A „műrégiség" fogalmát akkoriban nagyon széleskörűen értelmezték: az almáriumtól a reneszánsz stílusú bronz díszedényig, a bádogra festett képtől a selyemlegyezőig sok minden belefért. A Komárom vármegyei és városi Muzeum-egyesület (a továbbiakban Muzeum Egyesület, 1900—1911) történeti gyűjteményébe az 19C0-as évek elején már néhány valódi képzőművészeti alkotás is bekerült, például: 9 darab rézmetszet — nagyrészt híres magyar személyiségek arcképe (1901— 1902) —, feszületet ábrázoló dombormű (1905) stb. Az önálló képzőművészeti gyűjtemény létesítésének gondolatát először 1906-ban Baranyay Géza igazgató vetette fel az egyesület közgyűlésén: ,,Itt számolok be a Muzeum Egyesület érdekes és megszívlelésre méltó törekvéséről is, a képzőművészeti gyűjtemény létesítéséről: erre a célra a vármegye közönsége felajánlotta Feszty Árpádnak A bánhidai csata című nagy történelmifestményét, mely mellett állami támogatásra is vannak kedvező kilátásaink. A helyiségkérdés megoldásával az eddig teljesen elhanyagolt képzőművészet is otthont nyerhet a muzeum uj épületében, melynek létesítését ez is siettetni és érlelni fogja."

2 A képzőművészeti gyűjtemény létrehozásának gondolatát valószínűleg az táplálta, hogy 1906-ban megnyílt a látogatók előtt a budapesti Országos Szépművészeti Múzeum, s rövid időn belül országos hírnévre tett szert. 1906-tól kezdve már a komáromi Muzeum Egyesület is tudatosan gyűjtötte és vásárolta a 18—19. századi képzőművészeti alkotásokat (pl. a Komáromi földrengés című festmény is 1906-ban került a múzeum gyűjteményébe). A szerzeményi naplóban 1906-tól már külön tüntették fel a képzőművészeti alkotásokat a következő felosztásban: szoborművek, festmények, rajzok, metszetek, hasonmások, modern iparművészeti tárgyak, plakettek. Meglepő, hogy míg 1906—1911 között az iparművészeti jellegű tárgyakat pontosan meghatározták (pl. 1908: ónémet ónfedelű cserépkorsó, pápai gyártmányú majolikatányér stb.) addig a szoborfejeknek (5 db) és a festményeknek (2 db) csak a számát említették. Kivételt képez az 191 l-ben szerzett mű: Domonkos Jánosnak (az Aranyembernek) a portréja, amelyről megjegyzik, hogy ismeretlen alkotó munkája, s hogy Czanik Jánosnétól vették 50 K értékű államsegélyből.

3 A fokozatosan kialakuló képzőművészeti gyűjtemény élére 101