Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve

A gyűjtemények története - Farkas Veronika: A képzőművészeti gyűjtemény

a Muzeum Egyesület fennállása alatt nem választottak külön ó'rt, a történeti gyűjtemény ó're kezelte az anyagot. A muzeum egyesületbeli képzőművészeti gyűjtemény kialakításának éveiben Komáromban már rendeztek képzőművészeti kiállításokat, elsősorban a vármegyeházán. Néhány jelentősebb kiállítást említünk meg a képzőművészet iránti érdeklődés alátámasztására: 1886 — Feszty Árpád tárlata, 1910 — Neogrády Antal, Harmos Károly tárlata, 1911 — A Nemzeti Szalon kiállítása, valamint Szentmiklóssy Zoltán képkiállítása.

4 A képzőművészeti gyűjtemény 1911-től a Jókai Közmívelődési- és Muzeum Egyesülethez (a továbbiakban Jókai Egyesület, 1911—1945) került. A Jókai Egyesületben a megalakulástól kezdve fokozott érdeklődés nyilvánult meg a képzőművészet iránt. Ezt bizonyítja az is, hogy az egyesület székházának, a Kultúrpalotának a felavatását 1913. november 29-én összekötötték Komáromi Kacz Endre és felesége gyűjteményes kiállításának megnyitásával.

5 A tárlatot az épület emeleti részének három termében rendezték m^g 114 darab alkotásból. A tárlatot a kiállítás védnöke, Kürthy Istvánné, a főispán felesége nyitotta meg. A kiállításhoz katalógust is készítettek, amelyben a műveket termek és elrendezés szerint tüntették fel, jelezve a művek technikáját (olaj- vagy vízfestmény) és vételárát. Meglepő viszont, hogy az alkotások keletkezésének évét nem tartották fontosnak feltüntetni. Annak ellenére, hogy villanyvilágítás az idő tájt az épületben még nem volt, sokan látogatták meg a tárlatot, amely úttörő jellegű volt abból a szempontból, hogy a Jókai Egyesületnek sikerült kapcsolatot teremtenie a kortárs képzőművészet és a komáromi közönség között. A belépti díjak összegét, 322 K-t a kiállítók a Jókai szoboralapra ajánlották fel. A Jókai Egyesület vezetői a Kultúrpalota építésekor feladatul tűzték maguk elé, hogy székházukban a kortárs képzőművészek alkotásaiból önálló képtári gyűjteményt létesítenek, amellyel elősegítik a látogatók művészi ízlésének formálását.

6 E feladat megvalósítása a Komáromi Kacz házaspár tárlatának megnyitásával kezdődött.

7 Weiss Fülöp, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnöke, a Jókai Egyesület társelnöke 1913 decemberének első napjaiban megtekintette a kiállítást, majd elhatározta, hogy a létesítendő képtár javára 6000 K értékű műtárgyat ajánl fel részben saját gyűjteményéből, részben új vásárlásból. Ezért levélben megbízta Kürthy Istvánnét, hogy a Komáromi Kacz házaspár képeiből vásároljon néhányat a tervbe vett képtár céljaira. így került 1913-ban a gyűjteménybe Komáromi Kacz Endrétől az Őszi délután és az Elmúlt nyár című olajfestmény, Komáromi Kacz Endrénétől pedig a Szobasarok és a Lejárat a parkba című akvarell. Weiss e 4 ajándékképet a következő műalkotásokkal egészítette ki még 1913-ban: Mednyánszky László: Erdőrészlet, Olgyay Ferenc: Baromfiudvar, Ferenczy Károly: Nagybányai erdőrészlet, Komáromi Kacz Endre: Fenyvesben, Vastagh György: Libapásztor, Boruth Andor: Muzsikus és Rippl-Rónai József: Párizsi kávémérésben. A felsorolt képek valószínűleg olajfestmények voltak. Egyetlen írásos forrás sem jelzi a képek méretét és keletkezésük időpontját. Sajnos ezek a művek nincsenek meg a jelenlegi képzőművészeti gyűjteményben, lappanganak — egy kivételével: Ferenczy Károly Nagybányai erdőrészlet című festménye 1981-ben vétel útján viszszakerült a komáromi múzeumba. Mivel a századforduló után az Országos Szépművészeti Múzeum a képtárak számára képeket adott letétbe, a Jókai Egyesület vezetősége is felter102