Új mindenes gyűjtemény 4. 1985

Püspöki Nagy Péter: A Csallóoköz vízrajzi képének története Strabó Geógraphikájától IV. Béla király koráig

szakaszáról már 1238-ból rendelkezünk jó forrásokkal. Mégis — szabatos szövege miatt — IV. Béla már többször emlegetett 1268-i, a komáromi vár birtokviszonyait rögzítő aranybulláját használjuk fel. Belőle tudjuk meg, hogy a Cseles folyó Patasnál délnek fordult, hogy legalábbis a XIII. században Csicsótól keletre egyesüljön a Mély-érrel, és kialakítsa a mai Duna Vének utáni medrét. Ez az oklevél Füss, Megyer, az eltűnt Haraszt és Csicsó határánál emlékezik meg a Chelch, azaz Cseles folyóról.

11

5 A turóci premontrei konventet 1252ben aranybullával megalapító IV. Béla király többek közt a Győr megyében fekvő Kulchud és Negyven falukra — a mai csallóközi Kulcsod falura — vonatkozó szövegében határozottan kijelentette, hogy a mondott két falu Csicsóval közös határát a Cseles folyó alkotta.

11

6 A Cseles tehát Csölösztőtől kezdve Patason át még Csicsó vidékét is elérte. A fentebb már idézett 1238- és 1388-i oklevelekben szereplő, délnek kanyarodó Duna-ág nevét már a szétágazás helyén megalapított falu neve — Csölösztő — is (elárulja: ez volt a Csiliz. Mivel a Csiliz „folyó" lett Pozsony vármegye, illetve a Csallóköz délkeleti határává, illetve egy további földrajzi tájegység: a Csilizköz névadójává, arra kell gondolnunk, hogy a Cselesnél némileg nagyobb lehetett. A Csiliz folyásirányának meghatározását megyehatár-alkotó szerepe viszonylag könnyűvé teszi. A minket érdeklő korszakban elsősorban a XIII. században, de bátran kijelenthetjük: egészen a XVII. század elejéig lényegében azonos mederben folyt (14. ábra). A XI—XIII. századi földrajzi viszonyokat még egészen közelről ábrázolják a Mohács előtti okleveleink. Számunkra igen hasznos II. Ulászló király 1491-ben Héderváry Miklós és fiai régi birtokjogait megújító új adománylevele. Ebben vármegyék szerint sorolja fel a Héderváryak mindazon birtokait, melyek a mai Csalló- és Szigetköz részein találhatók. Ebből az oklevélből tudjuk meg, hogy ma már a Nagy-Duna alatt fekvő Zseli (Selew), Darnó, Remete, Kisbodak és Lipót Pozsony vármegyéhez tartoztak.

11

7 A Pozsonyi Káptalan egyik 1489-i jelentéséből pedig kiderül, hogy Püski is Pozsony vármegyében feküdt.

11

8 A Csiliz folyó tehát még a XV. század végén is a felsorolt falvak déli határa mentén folyt. Tekintettel arra, hogy az 1491-i oklevél) szerint Hédervára és Ásvány már Győr megyéhez tartozott, a Csiliz szükségszerűen Zseli és Hédervára közt fordult északnak. További útját az egyik oldalon Bős, a másikon Ásvány és Nyárasd határai jelölték egészen Patas határáig, ahol találkozott a Cseles folyóval. A Csiliz Patasig tartó folyását oklevelekkel tudjuk igazolni.

119 Az oklevelek mellett a Csiliz ismertetett medrét sokkal nyomatékosabban igazolják a részletes térképek.

12

0 Patas határában a Csiliz azon a helyen, ahol a Cselesbe ömlött, megszűnt. Fentebb láttuk, hogy onnan csupán a Cseles folytatta délnek kanyarodó útját. Hogyan lehetséges az, hogy három megye — Pozsony, Moson és Győr — határát alkotó Csiliz, amely következésképpen jelentékenyebb volt a Cselesnél, a Cselesbe történt torkollása helyén meszűnt? Kétségtelen tény, hogy a nagyobb folyó a Csiliz volt, de mint fentebb Bodak kettéosztása alkalmával láthattuk, a Cseles is hajózható 90