Új mindenes gyűjtemény 4. 1985
Püspöki Nagy Péter: A Csallóoköz vízrajzi képének története Strabó Geógraphikájától IV. Béla király koráig
folyó volt. Ellenkező esetben a Héderváryak ottani hajóvámjogának semmi értelme sem lett volna. 12 1 A Héderváryaknak természetesen a Csilizen is volt vámszedő állomásuk, mégpedig Ásvány falunál. 122 A Csiliz azonban Ásvány s különösen Szap utáni vízmennyiségének jelentős részét azzal veszítette el, hogy Ásványtól kezdve főképpen Szap és Patas közt legalább két eret meg számos más vizet engedett ki magából. Ezek Patas és Kulcsod közt a Cseles déli irányba haladó második részét gazdagították. 12 3 Ennek a nagy vízveszteségnek következtében a Csiliz főága, amikor elérte a Cseleset, már lényegesen kisebb volt, és ezért megszűnt. A Patas határában a Cselesbe ömlő Csiliz maradék vízmennyisége azonban a Cseles medrének korábbi egyensúlyát mégis megbontotta. Nyilván ez volt az oka annak, hogy a Cselesből a Csiliz torkolata után kb. 1,5—2 km-rel egy további jelentős ág szakadjon ki, a már ismertetett Megye-ág. 12 4 Ez a Megyeág alkotta Pozsony és Komárom megye közös határát a Csiliz torkolata és a Csalló folyó vége közt. A Patasnál délkeletnek forduló Cseles, amely Patas és Csicsó közt a Csilizből kiszakadt ereken és folyásokon keresztül jelentősen megerősödött, és ezért Patas és Gönyü közt Győr és Komárom vármegyék határfolyójává lett. Ezt nyilván hangsúlyozta az a körülmény is, hogy a Pozsony—Komárom közti középkori hajóforgalomnak az az ága, amely a Csallóközt a déli oldalon kerülte meg, akár a Cselcsen, akár a Csilizen haladt, Patas után kénytelen volt Cselcsen folytatni útját. 125 A régi Csallóköz déli oldalán haladó hajóút e kényszerű Hédervár— Patas—Gönyü kitérőjét nagyon korán, feltehetően már a XII. században mesterséges úton megszüntették. Ekkor született meg vidékünkön az első ismert nagyméretű vízrendészeti munka, amely Hédervár felett Ásványtól Gönyüig egy mesterséges csatornával kötötte össze a Csiliz és Cseles vizét, megvetve ezzel az 1615 és 1682 közt kialakuló mai Nagy-Duna medrének alapját. 12 6 E nagyszerű vízrendészeti mű létrehozásának bizonyítására az oklevelek XI—XII. századi általános hiánya miatt, sajnos, csak névtudományi támpontjaink vannak. Ez a támpont az Ásvány és Ásványtő falunevekben rejlik. A vízfolyás végét jelző -tő-vel már találkoztunk Csölösztő nevében, de sorolhatnánk többet is. Elég, ha a nem is oly távol fekvő Zsitvatőre hivatkozunk, ahol 1606-ban a törökkel békét kötöttek. Erre a felismerésre korábban azért nem kerülhetett sor, mert minden kutató úgy vélte, hogy Ásvány és a ma már Csicsóba olvadt Ásványtő közt mindenkor a Duna főmedre haladt. Takáts Sándor kivételével senki sem sejtette, hogy a mai fő Duna-meder újkori jelenség. 12 7 Éppen ezért olyan kiváló történészek, mint Erdélyi László és Ortvay Tivadar is az Ásvány medrét a Dunába ömlő észak— dél irányú vízként képzelték el. 12 8 Erdélyi László azonban a magyar nyelvtudomány eredményeire hivatkozva nagyon helyesen állapította meg, hogy „az ,ásvány' mint köznév ,ásott medret', ,árkot' (fossatum) jelentett". 12 9 A hazai csallóközi vízrajzi viszonyok feltárása után joggal jelenthetjük ki, hogy az Ásvány és Ásványtő volt falunevek egy feltehetően XII. századi nagy vízrendészeti munka eredményeként létrehozott Duna-csatorna két végét jelző helynevek. A datálás korai voltán 13 0 nem szabad meglepődnünk, hiszen ennél nagyobb méretű 91
