Új mindenes gyűjtemény 4. 1985

Püspöki Nagy Péter: A Csallóoköz vízrajzi képének története Strabó Geógraphikájától IV. Béla király koráig

Jerneyn kívül, aki belőle Cselest vélt kiolvasni, nyelvtudományunk semmit sem állapított meg.

10

0 A folyó az okleveleinkben 1238 óta szerepel.

10

7 Ez a Csallóköz sziget kialakításában a Csali ó után a legnagyobb szerepet játszó folyó ma már nem létezik. Egykori medrének fennmaradt töredékeiben, főként Dunakiliti és Darnózseli közt, helyenként ugyan még akad némi víz, de az már nem a régi folyó. A Csallóközben a Csiliz-csatorna vagy Csiliz-patak néven szereplő meder valójában a régi Cseles helyén folyik. A középkori Csiliz folyót az 1615 után kialakuló mai Nagy-Duna szüntette meg.

10

8 Mielőtt a Csiliz és a vele kapcsolatos vizek leírását megkezdenénk, felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a régi Csallóköz vízrendszerének főbb vonalait alább a 14—15. ábrán vázlatosan bemutatjuk. A hajdani Csiliz folyó kihasadásáról két, azonos leírást tartalmazó oklevél áll rendelkezésünkre. Az egyik 1238-ból, a másik 1388-ból.

109 Mind a két oklevél szerint a mai Csölösztő területén, melynek határa a felső oldalon „közönségesen Korusduná-nak nevezett Dunánál kezdődik, melynek közelében a Duna két részre szakad. A két ág közül az egyik (ti. az északi) bizonyos sziget mellett folyik el. Ugyanannak a Dunának a másik ága pedig azoknak (azaz az alperes) nemeseknek a földjén (ti. Csölösztő és Tejfalu közt) folyik át. Ez a Duna a Chulstw nevet viseli."

11

0 A Csölösztőnél kiszakadó, északkeleti irányban haladó Duna-ág első szakaszának bal partját Csölösztő, Nagy- és Kisszarva, Felbár felső — a Süly—Felbár—Nádasd út felett fekvő — része, Nagybodak északi része, Nádasd, Dercsika, Nyék, Várkony és Padány déli határa, illetve jobb partját Doborgaz, Vajka, Süly, Nagybodak déli része, Alsóbaka, Bős és Patas északi határa alkotta. Folyásának medrét még ma is eléggé jól követhetjük a felsorolt falvak Nádasdot követő hullámzó határvonalán, illetve bármely legfeljebb 1:50 000 arányú részletes térképen.

11

1 Ennek a folyónak a nevét a most leírt szakaszon IV. Béla király egy 1269-ben kelt adományleveléből tudjuk meg teljes biztonsággal, melyben a királyi udvarnokok ispánjának, Budounak (Budának) adta a Bár nevű föld egy részét, a mai Felbár, Kis- és Nagybudafa területét. A határjárás lényegében csak a mai Felbár területének a Süly—Felbár—Nádasd-i úttól délre eső oldalát tartalmazza. Itt tudjuk meg, hogy ott, ahol a határvonal a név nélkül említett felbár—sülyí utat elérte, „onnan a Chelch (Cseles) folyóhoz ment, ahol az út mellett négy határdomb van, ahol elérte a Zorva (Szarva) földet és a határ bevégződött".

11

2 Ugyanezt erősíti meg Károly Róbert 1330.' febr. 18-i ítéletlevele, amelyben a „Pozsony vármegyében a Chelz (Cseles) folyó mindkét oldalán felosztva fekvő említett Bodak birtok ügyében.. ."

113 hozottl ítéletet. A Cseles a birtokot két egyenlő részre osztotta. Azt a részét, amely Hédervár felől esett (ma Kisbodak), Héderváry Dénes fia Dezsőnek ítélte „ugyanazon folyó felerészével és szigeteivel, valamint mindkét oldalán fekvő hajó és révvámmal és más hasonló hozzá tartozó javadalmakkal.. ."

11

4 A Csölösztőnél kiszakadó és Patas felé haladó Cseles folyóból Bakánál egy kisebb ág szakadt ki, amely Bősön átfolyva

1 a patasi határban egyesült ismét a Cseles folyóval. A Cseles folyó második 89