Új mindenes gyűjtemény 4. 1985
Püspöki Nagy Péter: A Csallóoköz vízrajzi képének története Strabó Geógraphikájától IV. Béla király koráig
Ez az 1594-ben már elmocsarasodott Duna-meder — vagyis a Csalló — Apácaszakállas magasságában látszólag három, valójában csak két ágra osztódott. Az a legnyugatibb ágnak látszó vízmeder, amely Patas és Apácaszak állas közt látható, nem a Csallóból folyt ki, hanem — mint rövidesen látni fogjuk — abba torkollt. Valójában tehát csak a középsőnek tűnő ág volt az Apácaszakállas határában kettéhasadó Csalló vizének egyik lefolyása. Ez az ág, melyet régi okleveleink Mély-érnek neveznek, 1594-ben Gönyüvel szemben ömlött a XII. században Vénektől a Rába medrét elfoglaló déli Duna-ágba. A térképen harmadiknak látszó, valójában a régi Csalló kettéhasadásából keletkezett második ág megkerülte Apácaszakállas falut, és Bogyánál egyesült a második ággal. Ugyanezt a jelenséget — annak ellenére, hogy az elmúlt száz esztendő rendkívül sokrétű felszíni változást eszközölt — még a mai részletes térképeken is követni lehet, sőt kell. A Meyerpeck 1594-i, egyébként valósághű Csallóköz-térképén Vásárút és Gönyü közt látható elmocsarasodott Duna-ágak folyásirányát csupán szintvonalakkal vagy magassági pontokkal jól ellátott térkép segítségével lehet helyesen meghatározni. Ha a Meyerpeck térképén szereplő legnyugatibb ágat hordozó terep — amelyen lényegében a kérdéses ág helyén ma is egy kanális halad át 10 1 — lejtésirányát megfigyeljük, megállapíthatjuk, hogy Padány határától a ma már Alistálhoz csatolt Tőnye határának déli végéig észak, felé mintegy 2 méternyit süllyed. Ennek alapján nyilvánvaló, hogy a legnyugatibb ág, amelyet már 1268-tól okiratokból Megye-ág néven ismerünk, 102 nem a Csallóból szakadt ki, amint azt várnánk, hanem éppen abba torkollt. A Megye-ág vízbősége közepes vagy még annál is nagyobb lehetett. Állításunkat arra építjük, hogy Komárom megye területét Pozsony vármegyéétől a nagyobb vízerekben igen gazdag Vágköz valamennyi vize helyett éppen ez az ág választotta el. Következésképpen úgy véljük, indokolt az a feltevésünk, hogy a Csalló folyó kettéhasadására jelentős hatással volt a beleömlő Megye-ág. 10 3 A Csalló tehát Apácaszakállastól nyugatra az ekecsi határban a tőnyei határ mentén kettészakadt. Nyugati ágának neve, a Mély-ér (Myler), már 1237-től szerepel az oklevelekben. 10 4 A Csalló folytatását képező Mély-ér feltehetően a XII. századi felbukkanásától több ízben helyet változtatott. A XIII. századtól igazolhatóan ágakra szakadva Kolozsnéma két oldalán egyesült a Rábával és ismét Duna néven folyt tovább. 10 5 A Csallóköz bonyolult vízrajzi viszonyait a 15. ábrán mutatjuk be. A Csallóköz tehát a középkori Duna Csalló nevet viselő legnagyobb ágától nyerte a nevét. Területét pedig a Pozsonynál kiszakadó, a sziget északi oldalán folyó Csalló, és a Csölösztőnél keletkező Csiliz, végül pedig a Megye-ág övezte. D/ A régi Csallóköz déli határáról, a Cseles és Csiliz folyókról, a régi Csilizközről A Csilizköznek mint önálló földrajzi értelemben vett tájegységnek a Csiliz folyó volt a névadója. A folyónév jelentéséről az egyetlen 88
