Új mindenes gyűjtemény 4. 1985

Püspöki Nagy Péter: A Csallóoköz vízrajzi képének története Strabó Geógraphikájától IV. Béla király koráig

közt torkollt a Vág folyóba. A mai Csallóköz komáromi járásban fekvő területén egykor áthaladó Dudvág folyó bizonyítására a már idézett régi és modern térképek mellett egykori okleveles bizonyítékokkal is rendelkezünk. 1247-ben Ékeli Olthman fia, András és társai eladták Gadócpusztát, amelynek határa egyik helyen a „Dudwag felé halad, ahol Tamás és Balijan földje (ma Bálvány szakállas) ennek a földnek a szomszédosa .. ."

8

0 1268-ban IV. Béla király a komáromi várbirtokot Valter ispánnak adományozó oklevelében szintén a mai Csallóközben szerepel a Dudvág. Ebben az esetben Örs falu északi és északkeleti határát képezte Bálványszakállas és Zolgageuri István földjei felé: „a sásúttól kezdve a határ az a víz, amelyet Duduagnak neveznek, amely egészen a Kormun nevű helyig a megyéé. Ott a Zulugageur-i István a birtokszomszéd, és innen keleti irányban lefele haladva egészen a Kathpan nemzetségből való Balyan földjéhez halad .. ."

8

1 A Dudvág középkori folyásának okleveles és kartográfiai feltárásával, amely folyás keresztezte a mai Kis-Duna ágát, további szilárd bizonyítékát nyújtottuk annak a ténynek, hogy a mai Csallóköz egykor Komárom vármegyéhez tartozó része a régi Csallóköz területétől független volt.

8

2 Ez a táj volt a Vágköz. B/ Néhány szó a középkori Csallóköz vízneveiről Mielőtt a Csalló folyó és a régi Csallóköz vízrajzának és területi kérdéseinek áttekintését megkezdenénk, egy kissé naivnak látszó —

1 de annál fontosabb — vízrajzi fogalmat kell tisztáznunk. Mégpedig azt, hogy a mai Csallóköz területén az oklevelekkel jól követhető korban — tehát a XIII. századtól — a szerteágazó Duna egyes ágainak elnevezése hol kezdődött és hol végződött. A középkori víznévadó gyakorlat tudatosítása nélkül a Csallóköz területén semmilyen víznevet, még a legtökéletesebb kartográfiai információk birtokában sem lehet helyesen azonosítani. Elsőként tudatosítanunk kell, hogy a régi Csallóköz sziget valamennyi vize Duna-víz volt. Ezért egyaránt találkozunk a hajózható jelentős ágak és jelentéktelen vízfolyások esetében is a Duna névvel. A Duna egyaránt lehet valamennyi víz általános neve vagy egy-egy névvel bíró ág kiegészítő neve.' Ezért találkozunk például a sziget északi oldalán 1337-ben Ivánkánál

8

3 vagy 1409-ben egy kisebb vereknyei Duna-ág esetében a brachium Danubii (a Duna ága) elnevezéssel.

8

4 A déli oldalon például Dénesdinél 1356-ban a határjárás de aqua Danubii (a Duna vizéből) indul ki, illetve a határ másik részében a falu határa quendam fluvium Dunaaga vocatum (bizonyos Duna ágának nevezett folyót) követ.

8

5 A Kis- és Nagy-Duna nevek a középkori okleveleinkben nem a sziget egész viszonylatát tükröző elnevezések, hanem helyi nevek. Belőlük a mai Nagy- és Kis-Dunára nézve semmiféle következtetést nem lehet levonni. Ennek szép példája a Somorja, Csölösztő és Gútor közt egykor volt Marcsamagyar falu 1313. évi határjárásában ez a meg84