Új mindenes gyűjtemény 4. 1985

Püspöki Nagy Péter: A Csallóoköz vízrajzi képének története Strabó Geógraphikájától IV. Béla király koráig

ható és ábrázolható, a mai viszonyokat főként a XV—XVII. században kialakító vízrajzi történetével. A Csallóköz hiteles vízrajzi történetének feltárására azért van elengedhetetlenül szükség, mert ennek a területnek — akár egészének, akár részeinek — torzítatlan és gyökeres tévedésektől mentes történetét megírni másként nem lehet.

6

4 Ügy véljük, hogy a probléma felgöngyölítését a Vágköz—Csallóköz—Csilizköz sorrendben kell elvégezni. Véleményünk szerint ebben a sorrendben lesz a bizonyítás a legvilágosabb és a legtakarékosabb. A/ Az eltűnt Vágköz Ha megnézzük Kósa László és Filep Antal nagy alapossággal megírt kiváló tájtörténeti művét, amely a ma élő tájegységekkel foglalkozik, a Vágköz nevét nem találjuk benne. Nem is találhatjuk, hiszen létéről csupán a XIII. század okleveleiből szerzünk tudomást. Ezekből a teljesség igénye nélkül említünk néhány fontosabb adatot: 1239-ben a garamszentbenedeki apát beperelte a Wagkuzi Oltman fiát, Andrást, mert az apátság Zampto (Szántó) nevű falvát erőszakkal elfoglalta.

6

5 1243-ban IV. Béla király a Vágközben a komáromi vár javadalmaihoz tartozó Kescew (olv. Keszü, ma Keszi) határában 3 hold földet adott Simon és Bertrand ispánoknak.

6

6 1267-ben IV. Béla király lányának, (Szent) Margitnak kérésére a (margit)szigeti apácának adományozta a Chollo és a Wag közt fekvő Zolunta zacalus falut és tartozékait.

6

7 (Ma Apácaszakállas, Ekecs határában.) 1270-ben a gönyüi Apa fia Mihály fia, Mihály a pannonhalmi apátságnak zálogba adta Csicsó nevű, Vágközben fekvő birtokát.

6

8 1274-ben egy oklevélből értesülünk, hogy Ócsa a Vágközben fekszik.

6

9 1276-ban a Wagkuz-i Kezűi (Keszi-i) Pál utódai bizonyos földjüket egy rokonuknak eladták.

7

0 1307-ben a Vagkusi Kuuchnak nevezett Jakab mester fia, Miklós bizonyos tartozása miatt megállapodott az Esztergomi Káptalannal.

7

1 A felsorolt oklevelek — melyek sorát még ki) is bővíthetnénk — időben és térben kiválóan tájékoztatnak a Vágköz hollétéről. A XIII. században tehát a mai Csallóköz területének Csicsó és Apácaszakállas vonalától keletre fekvő, 1923-ig Komárom megyéhez tartozó része volt a Vágköz. Szó szerint tehát itt a Vág és a Duna közét kell értenünk. Nem szabad azonban elfelednünk, hogy a Csallóköz altáji részén a Duna csupán a XII. században hagyta el az ókori — Nemesócsa, Ekecs és Aranyos felett húzódó — pályáját, és ekkor tért át a mai Vének és Komárom közt fekvő medrébe. Eztí a tényt kiválóan bizonyítja az 1075-i oklevél is.

7

2 A Vágköz mint földrajzi tájegység tehát a XII. században megnövekedett. Nevét a terület keleti oldalán a gútai mocsáron keresztül már a XI. században is saját lefolyással bíró Vág folyótól kapta. A Vágköz északi határát az a nagy mocsár alkotta, amely Zsigárd 82