Új mindenes gyűjtemény 4. 1985
Tok Béla: Komárom kereskedelme a 16.-18. században
sen ajánlotta fel házait a budai basákhoz érkező követségeknek. Később Nagyszombatban telepedett le. Privilégiumát (amely szerint szarvasmarhán kívül mindent szállíthatott) a magyar kamara elvette, de II. Ferdinánd „jó szolgálataiért" visszaadta neki. 3 2 Komárom kereskedelmében az oda költöző lakosok is jelentős szerepet játszottak. Az 1611. évben például a tolnai kereskedőkről találunk említést, 3 3 akik a török hódoltságból menekülő jobbágyok voltak (emléküket, éppúgy, mint később a megyercsi jobbágyokét, utcanév őrizte meg Komáromban). Az 1610. évről szóló feljegyzések között az Olaszi utca nevét is olvashatjuk a városi jegyzőkönyvben. 3 4 A városban már előbb letelepedő olaszokhoz újabbak jöttek: 1611-ben Torrero Pál és Hieronymus Bassi Italus (aki téglaégető mesterségével szerzett vagyont), 1612-ben Olasz András és 1617-ben Győri Olasz Antal telepedett itt le. Komárom kereskedelmére a 16. és 17. században Bécs is nagy befolyással volt, egyrészt a Habsburg-ház magyarországi uralma, másrészt a város kiváltságai miatt. Ezekben a századokban a bécsi mázsáló házban az árvizsgálók (Bechauerek) megvizsgálták, és lepecsételték az árukat tartalmazó hordókat és ládákat, s a vám lefizetése után bocsájtották útra őket. Több kereskedőnek üzlete és háza volt Bécsben, köztük a komáromi Baráth Ádámnak, aki nagy forgalmat bonyolított le a városban. A magyarországi kereskedelem hasznát a 17. század első évtizedeiben az államhatalom is fokozottan igényelte. A harmincéves háború hatalmas kiadásait a Habsburg-ház a vámok felemelésével, fontos kereskedelmi ágak (pl. a dohány) állami monopóliummá nyilvánításával akarta fedezni. Az ország bel- és külkereskedelmi forgalma a 17. században élénknek mondható. Jó volt az összeköttetés Sziléziával (Boroszlóval), Morva- és Lengyelországgal, Velencével és természetesen Törökországgal. Bár az iparcikkek behozatali értékét nem haladta meg a, kivitel, az akkori Magyarországról kivitt bor, szarvasmarha, réz, bőr és méz értéke jelentős összegre, évente kétmillió (akkori) forintra rúgott. 3 5 Komárom kereskedelme is fellendülőben volt, amit jól mutatnak az ott beszedett harmincadok. A komáromil a magyar kamara által kimutatott 42 harmincad közt jövedelmezőségre nézve az ötödik helyen állt (csak a pozsonyi, az óvári, a besztercebányai ési a győri múlta felül). Az 1660. évben rendes harmincadból 3863,83, 1670-ben pedig 8357,21 forintot szedtek be. 3 6 Komáromból vagy a városon keresztül azokban a századokban sokféle árut szállítottak. Ezek közül főképpen az alább tárgyalandók emelkednek ki. 1 Bor és pálinka (égettbor) A középkorban a leghíresebb borunk a szerémi volt, a 16. század óta a hegyaljai (tokaji) került előtérbe. A hegyaljai borokból 1587-ben Lengyelországba 7382, 1616-ban pedig már 23 870 forint értékűt szállítottak ki az országból. 3 7 A 16. században Komáromban aránylag olcsó volt a bor (a katonaság számára, az erődítmény élelmezési hivatala, a Proviantamt, illetve 175
