Új mindenes gyűjtemény 4. 1985
Tok Béla: Komárom kereskedelme a 16.-18. században
személyt igen kellemetlenül érintett, köztük pl. Jurchich Márk nagyszombati kereskedőt, aki török területről Komáromon keresztül különböző portékákat szállított. Harmincadba sokat fizetett, háromszor hajótörést szenvedett, a kóborló katonák pedig 1300 tallérját (ez nagy összeg volt) rabolták el. 2 6 A harmincadosok egyik kötelessége az lett volna, hogy a nagyarányú komáromi csempészetet megszüntessék. Ügyelniük kellett a felmutatott cédulákra, és csak azt a Passbriefe t ismerhették el, amelyet Miksa király vagy a kamara állított ki. Salm győri generális írja Komáromból 1547. január 11-én, hogy a városban kereskedés ürügyén állandóan 50—100 török alattvaló forgolódik, és mindent kikémlel. Pár évvel később Paksy János komáromi főkapitánynak is az a véleménye, hogy ezek a törökök számára kémkednek. 2 7 Azt azonban, hogy nemcsak a törökök kémkedtek, számos eset bizonyítja. A Komáromban lakó „szegény legények" (gyalogos katonák) Ráckevébe hajóztak, s onnan török áruval megrakott hajókkal tértek volna vissza. Pest fölött kikötöttek, hogy a hatalmas török tábort megszemléljék. Beszédbe elegyedtek a török katonákkal, akik elmondták, hogy Korpona és Léva ellen indulnak, mert a bányavárosokig akarnak feljutni. A törököknek eszükbe sem jutott, hogy kémeknek nézzék a látogatókat. 2 8 A törököknek és kereskedőinknek egyaránt érdekükben állt, hogy a sokadalmak (városok) látogatottak legyenek. Mivel azonban mindkél fél foglalkozott vásári rajtaütéssel, mindig egész csapattal védekeztek a kellemetlen meglepetések ellen. 1589-ben Memy esztergomi bég írje Pálffy Miklós komáromi és pozsonyi főkapitánynak, hogy akik Komáromból jönnek a kakati (párkányi) vásárra, semmitől se féljenek akinek egy marháját elrabolják, tízet adnak helyébe. 2 9 Komáromba is szívesen jöttek a török kereskedők. 1553-ban pl. Veli hatvani bég 1500 mérő búzát küldött az itteni vásárra. Amikor azonban azt javában árulták, letelt a fegyverszünet, s Tarnóczy András kapitány lefoglalta két hajójukat 600 forint értékű áruval. A bégnek csak egj hajót és 400 forintot hagytak meg. 3 0 A hosszú török háború (1593—1608) idején csökkent mind a török mind a hazai kereskedők száma. Bocskai felkelése idején Budára ií sokan elmentek lakni, mert a törököknél nagyobb volt a vagyonbiztonság. Amint azonban életbe lépett az 1607. évi fegyverszünet megint éledni kezdett a kereskedelem a török hódoltsági területekkel A 17. században a komáromi erődítmény urai új bevételi forrás' alakítottak ki a kereskedelemből. Ez volt az ún. regále, amelyet a víz úton szállított áruk után szedtek. Ez olyan nagy igazságtalanság volt hogy még az egyébként gyűlölt udvari kamara is megsokallotta. Ebben a században már az is elfőfordult, hogy szorgalmas komárom kereskedők kiváltságokat nyertek. Pap János például 1631-ben töröl területről harmincad- és vámmentesen mindenféle árut szállíthatot az országba. Az 1638-as évben már nemességet és házára adómente& séget kapott. Szorgalmához valószínűleg a kémkedés is hozzátartozott ez akkor egyáltalán nem állt távol a kereskedői foglalatosságtól. 3 Ugyanabban az évben egy másik kereskedő, Naszvadi Mihály i: kapott privilégiumot. Előbb budai polgár volt, jómódban élt, és szíve 174
