Új mindenes gyűjtemény 4. 1985
Duka Zólyomi Norbert: A nagyszombati orvostudományi kar és történeti előzményei
egy erős, abszolutista államnak minél nagyobb népességre — sok katonára, sok dolgos kézre — van szüksége, s ezt orvos lévén azzal a követelménnyel toldotta meg, hogy nemcsak sok alattvalóra, hanem sok egészséges alattvalóra van szükség. Ez volt az egyik oka, hogy szerinte az orvosképzés feltételeiben szűkölködő magyar területek számára orvostudományi kart kell létesíteni. A régebbi irodalom Mária Teréziának tulajdonította ezt a kezdeményezést, de már Győry Tibor kutatásai óta (aki elsőnek méltatta van Swieten érdemeit a nagyszombati orvostudományi kar megalapításában) hovatovább az a nézet alakult ki, hogy a nagyszombati egyetem kibővítése orvosi karral egyedül van Swieten eredeti érdeme, s hogy Mária Terézia csak magáévá tette a kezdeményezést, és utasítást adott annak megvalósítására. De van Swieten érdemei közé tartozik nemcsak az új orvosi kar megalapítása, hanem az is, hogy céltudatosan gondoskodott a többi osztrák monarchiabeli orvoskar kiépítéséről is. Még a nagyszombati egyetem orvoskarának megalapítása előtt kiküldte a legjobb orvosokat egyetemi tanárnak az innsbrucki, prágai és páviai egyetemre. Az az elképzelés lebegett szeme előtt, hogy az egész monarchiában egységes rendszer szerint vezeti be az orvosi oktatást, az egész birodalom területén egységes (akkori értelemben vett) orvosi iskolát teremt. Ennek egyik feltétele az volt, hogy mindenfelé saját orvostanítványait helyezze el, a második pedig — aminek megvalósításához még előbb hozzáfogott —, hogy gyökeresen megreformálja az egyetemi orvosképzést, sőt általában az egész iskolarendszert. Mária Teréziával egyetértve kivette az oktatásügyet (beleértve az egyetemeket is) a jezsuiták kezéből, és az iskolákat állami intézményekké alakította át. Ezzel együtt járt az is, hogy — éppen volt tanítványai segítségével — megszüntette a skolasztikus oktatási módszereket. Egyúttal olyan intézkedéseket is hozott az orvoskarok részére, amelyek az oktatást a legkorszerűbb feltételek mellett biztosíthatták. így egyebek között mindenütt bevezette a hallgatók klinikai gyakorlatát, a szemléltető betegágyi kezelést. 5 0 A nagyszombati orvoskar kérdése már 1769 előtt, 1763-ban szerepelt az iratokban, de még néhány évnek kellett eltelnie, amíg az 1769. december 14-én kelt alapítólevél kimondta: „ö császári és királyi felségének az a jóságos akarata, hogy a nagyszombati egyetemen a jövőben mindennemű tanulmány (az orvosi karon) a bécsi egyetemen bevezetett módszer és szabály szerint szabályoztassék és megfelelően alakittassék .. Ebből a rendelkezésből egy előny és egy hátrány fakadt az újonnan megnyíló orvoskar számára. A bécsi egyetemhez való kötelező alkalmazkodás (conformetur) azt jelentette, hogy berendezéseiben, módszereiben, tanítási menetében azon bécsi iskolához kell idomulnia, amely van Swieten irányítása mellett jó európai hírnevet szerzett. így pl. bécsi mintára öt tanárt neveztek ki Nagyszombatba, sőt a sebészet tanára is a rendes egyetemi tanárok közé tartozott, nem úgy mint Bécsben, ahol a sebészek céhéből került ki. Nagyszombat is köteles volt — legalább kisebb arányokban — azokat a lehetőségeket megteremteni, melyek a sikeres tan148
