Új mindenes gyűjtemény 4. 1985
Duka Zólyomi Norbert: A nagyszombati orvostudományi kar és történeti előzményei
A berlini Kollégium volt hallgatói közül többnek ismerjük pályafutását is. A legnevezetesebb köztük Madách Péter, aki egy poiomai jobbágy családból származott, és akit szorgalma és tehetsége vitt előre pályáján. Egy ideig a híres debreceni természettudósnál, Hatvani professzornál is tanult, annál a Hatvaninál, akit kísérletei miatt azzal gyanúsítottak, hogy „a garabonciás diákkal" cimborál. Több német egyetem látogatása — és sok, néha veszélyes kaland után — Wittenbergben szerezte meg az orvosdoktori diplomát, amelyet azután 1774ben már a nagyszombati fakultáson nosztrifikáltatott. Élete utolsó szakaszában 1805-ig, haláláig, Rimaszombatban volt gyakorló orvos. 46 Az ismert nevek közül még felemlítendő Sonntag Sámuel, az ismert tátrai Szontágh orvoscsalád őse, ifj. Hirschel Nátán Mihály a pozsonyi váraljai zsidó hitközség orvosa (zsidó személyek ekkor már szerezhettek német és olasz egyetemeken orvosi diplomát, Nagyszombatban, illetve Budán azonban csak II. Józsefnek a licenciátust megszüntető rendelete után) és Apostolovits János, akiről Horányi" azt jegyezte fel, hogy „kiváló tehetségű" volt („praestantis ingenii"). A berlini intézetben végzett tanulmányok az orvosdoktori cím megszerzésénél kamatoztak: az illetők általában egy-két év alatt be tudták fejezni a rendes egyetemi tanulmányokat, és elérni az orvosdoktori rangot: Sonntag Sámuel: a Kollégium hallgatója 1736-ban, avatták Halléban 1737-ben; Apostolovits János: a Kollégium hallgatója, 1755-ben, avatták 1757-ben; Madách Péter: a Kollégium hallgatója 1767—1770-ig, avatták 1770-ben Wittenbergben. Akik csak sebészeti képesítést kívántak szerezni, könnyen levizsgáztak hazájukba visszatérve, és nagyobb felkészültséggel indultak el pályájukon. Megállapíthatjuk, hogy az egyetemet helyettesítő intézmények, köztük elsősorban az általános orvosi műveltséget adó berlini Kollégium, ha nem is döntő mértékben, de mégis észrevehetően járultak hozzá a magyarországi orvoshiány csökkentéséhez, és szerepet játszottak az orvosi műveltség minőségének emelésében. A nagyszombati orvostudományi kar megalapítása és közvetlen előzményei 4 8 Magyarország területén 1635 óta létezett egyetem, a Pázmány Péter alapította nagyszombati egyetem. Az egyetem alapítása leginkább egyházi érdekből történt, alapítója a katolikus egyház megerősödését tűzte ki célul az ellenreformáció jegyében. Vezetése a jezsuita rend kezébe került. Ezért érthető, hogy olyan tárgyak tanítására helyezték a hangsúlyt, amelyek az egyházra, helyzetének megszilárdítására nézve voltak fontosak: a teológia és a jog tanítására, valamint az arisztotelészi—Szent Tamás-i filozófia ismertetésére. Ennek ellenére már a 17. században elhangzott olyan vélemény, hogy szükséges volna az egyetemet orvosi karral is kibővíteni. Ez az indítvány nem valósult meg, valószínűleg megfelelő hazai tanerők hiányában. Annak ellenére, hogy a 18. században az egyetemet az új, racionális természettudo146