Új mindenes gyűjtemény 4. 1985

Duka Zólyomi Norbert: A nagyszombati orvostudományi kar és történeti előzményei

lehetett „híres" a maga nemében. Linzbauer állítása önmagában elfogadhatatlan, de helytálló lehet, ha nem egyetemre, hanem valamilyen másféle tanintézetre értjük. Ugyanígy magyarázható egy másik adat, amely szerint a pécsi egyetemnek háromszáz diákja esett el a mohácsi csatában — vagyis: egy pécsi iskola háromszáz növendéke. Sőt még az is elfogadható, hogy azon zászló védelmében estek el, amelyet ma is őriznek az újkori pécsi egyetem gyűjteményében, azaz egy pécsi iskola zászlaját vitték magukkal a csatába.

3

0 A budai egyetem és az orvosképzés. A budai egyetemet Zsigmond király alapította 1388-ban. Alapítására két indok szolgált alapul: a pécsi egyetem megszűnése, amely után Magyarországnak egyáltalán nem volt egyetemi ranggal bíró főiskolája, továbbá az a körülmény, hogy Zsigmond idejében Buda volt az ország fővárosa. Az első körülményhez még azt lehetne hozzáfűzni, hogy a középkorban bizonyos egyetemnek hirtelen felbukkanása — fejedelmi intézkedés alapján —, majd gyors megszűnése az illető fejedelem halála után egyáltalán nem tartozott a ritka jelenségek közé. A budai egyetemmel kapcsolatban valamivel bővebb, részletesebb adatok maradtak fenn, és működéséről tisztább képet alkothatunk. Ismerjük a budai egyetem tanárait a 15. század elejéről, és azt is megállapíthatjuk, hogy milyen tárgyakat adtak elő. Ulrich von Rychental német krónikás ugyanis a konstanzi zsinatról szóló beszámolójában megírta, kik alkották Zsigmond király kíséretét, és ezen személyek sorában megemlíti, kik voltak azok, akik a budai egyetemet képviselték, amikor a király 1415-ben ezen nevezetes zsinatra (amely Husz János megégetését is elrendelte) a főurak, főpapok és az egyetem képviselői élén bevonult. A krónikából kitűnik, hogy milyen karok képviselték a budai egyetemet, és milyen személyek vettek részt a karok részéről a zsinaton.

31 Az orvostudományi kar nevében Clostein Mátyás orvos, doctor medicinae vett részt. Mellette ott volt Lamperth püspök és Henri prépost, a teológiai kar képviselői, valamint a jogi kar nevében az egyházjog két professzora, akik az egyetemen a pápai dekrétumokat adták elő. Volt még egy tagja a kíséretnek: Bierbach Mátyás professzor — és nem lehet kizárni, hogy Ő is orvos volt. Homályos értelmű a filozófia tanárának említése, pedig feltehető, hogy ő a szabad művészeteket tanította, és ezek keretén belül tanítványai bizonyos orvosi ismeretekre is szert tehettek. Más egyetemek adataiból tudjuk, hogy ez a filozófiai előadások keretében is lehetséges volt. Nevezetesen: azon ógörög filozófusokról

1 lehetett szó, akik orvostannal is foglalkoztak, illetve orvosi vonatkozású írásaikról. A Zsigmond kíséretében levő további tanár, Diernach Mátyás orvosi minősége kétséges. A budai egyetem nem volt hosszú életű. Valószínűleg az uralkodó életéhez kötődött, és már a 15. század elejétől nem maradt fenn olyan adat, amely létezésére és egyetemi jellegére vonatkoznék. Csak 1458ban bukkan fel egy feljegyzés, amely a budai „oskolára" vonatkozik, és kétségtelenül arra utal, hogyha létezett is ekkor Budán egy iskola, az semmi esetre sem volt egyetemi jellegű. A feljegyzés egyúttal megemlíti, hogy Magyarországon egyetem sehol sem létezik. Szilágyi 138