Új mindenes gyűjtemény 4. 1985

Duka Zólyomi Norbert: A nagyszombati orvostudományi kar és történeti előzményei

Mihály rendeletéről van szó, aki ezt a budai „oskolát" az adófizetés kötelezettsége alól felmenti — ami csak nem egyetemi jellegű iskolára vonatkozhatott —, mégpedig ezzel a megjegyzéssel: „mivel sehol nincs egyetem". Valószínű, hogy a budai egyetemet ugyanaz a sors érte, mint a pécsi egyetemet: alapítója elhalta után, az anyagiakról gondoskodó támogatás híján középiskola, lyceum rangjára süllyedt le. Arra, hogy a 15. század derekán már nem létezett Budán egyetem, abból is lehet következtetni, hogy Mátyás király nem sokkal trónra jutása után egy új magyarországi egyetem alapítását vette tervbe. A pozsonyi Academia Istropolitana. Az első pozsonyi egyetemet Mátyás király alapította 1465-ben. Szándékában többféle ok vezérelte: a budai egyetem megszűnése után egész Magyarországnak nem volt egyetemi jellegű iskolája, a földrajzilag közel eső prágai egyetemet pedig Mátyás hódító hadjáratai következtében nemigen keresték fel magyarországi hallgatók: elmúlt egy egész évtized is, hogy erre az egyetemre Magyarországról nem iratkozott be senki. De egyébként is lehanyatlott az orvostudomány tanítása a prágai egyetemen a 15. században, amire az a körülmény utal, hogy számos csehországi és morvaországi ifjú Bécsben szerezte meg az orvosdoktori címet. Ha voltak is orvosok a prágai egyetem tanárai között, azok legfeljebb a szabad művészetek keretében közvetítettek gyér orvosi ismereteket. Ami az ugyancsak közeli bécsi egyetemet illeti, Mátyásnak Béccsel való viszálykodásai akadályozták meg, hogy azt Magyarországról számosabban látogassák, és éppen a Béccsel való viszony feszült helyzete miatt Mátyás király nem is nézte volna jó szemmel magyar diákoknak Bécshez kötődését. Mátyás a humanista műveltség terjesztése jegyében is érdekelt volt egy hazai egyetem megalapításában és felvirágoztatásában, hogy ebben a tekintetben se maradjon el az ország a szomszédos államok mögött. 1465-ben a király levelet intézett II. Pál pápához, amelyben megemlíti, hogy „bár Magyarország nagy kiterjedésű és termékeny, mégsem létezik az országban egy generale studium sem" (azaz egyetemi ranggal bíró főiskola). Ezekből a sorokból az is nyilvánvalóan kitűnik, hogy a pécsi és a budai egyetem ez időben már nem léteztek, illetve nem képviseltek egyetemi szintet. A pápai jóváhagyás 1469-ben érkezett meg, ezt az évet kell tehát az első pozsonyi egyetem alapítási évének tekinteni.

3

2 Milyen volt az első pozsonyi egyetem felépítése, és volt-e orvoskara is, amelyen rendszeresen oktatták az orvostudományt? Némelyik szerző állítása szerint a pozsonyi egyetemnek megvolt mind a négy kara: a teológiai, az egyházjogi, az orvosi és a szabad művészetek kara.

3

3 De van olyan vélemény is, hogy az egyetemnek nem volt jogi kara, sőt akadt olyan szerző is, aki tagadta, hogy a pozsonyi egyetemnek egyáltalán valamilyen fakultásai lettek volna.

34 Az adott keretben nem is olyan fontos az egyetemi karok számának és jellegének a kérdése, mint inkább az, hogy vajon a pozsonyi egyetemen tanították-e bármilyen formában az orvostudományokat. Az ismert adatok szerint az biztos, hogy az egyetem keretében két orvos is működött: Thüringer Péter, doctor artium et medicinae („a szabad művészetek és az orvostudomány doktora"), és a lengyel Bylica Már139