Új mindenes gyűjtemény 4. 1985

Duka Zólyomi Norbert: A nagyszombati orvostudományi kar és történeti előzményei

Svájc: Tübingen Helmstadt Greifswald Bázel 16—18. sz. 18. sz. 18. sz. 18. sz. 10 1 2 ? 8 1 1 ? A strassburgi, párizsi és londoni egyetemeken alig 2-3 hallgatónk végzett, viszont elég nagy volt az átmenetileg ott tanuló magyarországi orvosjelöltek száma. Különös figyelmet igényel az a három egyetem, amely — aránylag korán, a 14. században — Magyarország közelében létesült: a prágai, a bécsi és a krakkói egyetem. A kérdés az, mennyiben oktatták ezeken az orvostudományt, és mennyi volt azon magyarországi hallgatók száma, akik itt szerezték meg a magister medicinae vagy doctor medicinae rangot.

1

3 A prágai egyetemen, miként másutt is, a súlypontot a teológia és a kánonjog oktatása képezte. Ezt a két tárgyat folyamatosan és megszakítás nélkül adták elő. Az orvosi oktatást illetően ezt nem lehet állítani. Voltak idők, melyek során sem külön orvosi fakultás létezéséről, sem orvosképzésről nem beszélhetünk. Az egyetemet IV. Károly császár 1348-ban alapította, halála után azonban lehanyatlott az orvosi kar. Nem voltak sem statútumai, sem kollégiuma, ezért az orvostudományt tanulni óhajtó hallgatóknak meg kellett elégedniök azokkal az ismeretekkel, amelyeket a szabad művészetek {artes liberales) karának keretében szerezhettek meg. A' szakirodalomban az a vélemény alakult ki, hogy a prágai egyetemen a tulajdonképpeni orvosképzés csak az egyetem megalapítása után néhány évvel indult meg.

14 Az alapítólevél rendelkezéseiben ugyan benne foglaltatott az orvostudomány oktatása, mert az a párizsi, négy fakultásból álló mintát vette alapul (teológia, jog, szabad művészetek és orvostan), de míg a szabad művészetek karán átlagosan a hallgatók 75%-a folytatta tanulmányait, az orvosi fakultáson csak 15%-a. A különbség az volt, hogy a szabad művészetek karán csak' a magister medicinae címet lehetett megszerezni, míg a doctor medicinae rangját csak az orvosi karon végzett tanulmányok alapján adta meg az egyetem. Az orvosi kar első virágzását az 1366—1409 közötti években élte meg. 1409-ben, a vallási villongások idején a más nemzetiségű hallgatók nagy része elhagyta az egyetemet, elsősorban a németek és lengyelek. Az orvosi élet a prágai egyetemen a huszita háborúk idejében csak tengődött, 1418 és 1430 között egyetlenegy magiszter felavatására sem került sor. 1460-ban már említés történik egy orvosról, aki a prágai egyetemen előadott, de a további esztendőkben nincs hír az egyetem orvosi karáról. A 15—16. század folyamán az orvosi oktatás tovább hanyatlott, aminek az a bizonyítéka, hogy sok cseh és morva hallgató a bécsi egyetemen szerzett orvosdoktori oklevelet. A prágai egyetemet megalapítása óta szép számban keresték fel magyarországi hallgatók, de ezek leginkább a szabad művészetek szakát hallgatták a magister artium liberalium rangjának megszerzése céljából, ennek alapján azután valamely olasz egyetemen könnyebben szerezhették meg a doktori címet. Az anyakönyvek szerint, amelyek csak a végzett' diákok számát tüntetik fel, 1367 és 1388 között 65 130