Új mindenes gyűjtemény 4. 1985

Duka Zólyomi Norbert: A nagyszombati orvostudományi kar és történeti előzményei

magyarországi hallgató, majd 1420-ig további 97 szerzett egyetemi rangot, de közülük mindössze csak egy nyerte el az orvosdoktori címet.

1

5 Ez az illető, Henricus de Rosenbert a mai Szlovákia területéről, Rózsahegyről származott. 1402-ben lett baccalaureus medicinae, 1416-ban ott hagyta Prágát, majd Bécsben is doktorátust szerzett, de nem orvostanból, hanem teológiából. Utóbb kanonok volt Vácott. Fennállásának első századában a prágai egyetem tehát annyiban játszott szerepet a magyarországi orvosképzés terén, hogy a szabad művészetek fakultásának keretében orvosi ismereteket is nyújtott, melyeket azután részben a gyakorlatban kamatoztattak a hallgatók, részben pedig azok alapján szerezhettek doktori címet valamely más egyetemen. Ugyancsak szép számmal látogatták magyarországi hallgatók az 1364-ben alapított krakkói egyetemet, nemesi és polgári származásúak egyaránt. Még a 15. században is a magyarországiak képezték az ottani egyetemi hallgatóság külföldi származású részének a legnagyobb hányadát. Egy részük az orvostudomány tanulmányozásának szentelte magát. Annál is inkább, mert Krakkóban az orvosi oktatás rendszeresen folyt, megszakítások nélkül. Ismeretes, hogy két magyarországi hallgató szerezte meg az orvosdoktori címet és további hét a magister medicinae rangot a bakkalaureusi vizsgák letétele után.

1

6 A bécsi egyetem földrajzi és — később — állam jogi közelsége miatt természetes módon vonzotta a magyarországi hallgatókat. Ezt az egyetemet is a 14. században, 1365-ben alapították párizsi mintára, tehát orvosi karral. Ily módon kezdettől fogva oktatták itt az orvosi ismereteket részben a szabad művészetek, részben az orvosi kar keretében. Mint másutt, a szabad művészetek kara Bécsben sem adott — akkori értelemben — teljes orvosi képzést, de tananyagának elsajátítása elvezethetett a magister medicinae rang megszerzéséhez az orvosi karon. Egy 1431-ben kiadott rendelet pontosan megszabta, milyen orvosi könyveket kell a szabad művészetek tanulásának keretében áttanulmányozni. Ezek közt elsősorban Arisztotelész és Albertus Magnus könyvei szerepeltek, míg az orvoskari

1 tanulmányok legfőbb anyagát Hippokratész és Galenus művei alkották.

1

7 Eszerint a szabad művészetek kara inkább általános természetrajzi ismeretek közvetítésére szorítkozott, míg a tulajdonképpeni orvosi ismereteket az orvostudományi kar adta elő. Bécsben az egyetemi anyakönyvek! szerint 1385 és 1697 között 26 magyarországi orvostanhallgató végzett, akik közül csak hárman nem tértek vissza hazájukba.

1

8 A külföldön diplomát szerzett magyarországi orvostanhallgatók száma abszolút értékben sem volt számottevő, ha az anyaország orvosi szükségleteit vesszük tekintetbe. Ez részben nem a hallgatók igyekezetén múlt: a külföldön való tanulás költséges volt, ha csak nem volt olyan szerencséje valakinek, hogy egy főúri származású hallgató kíséretében került ki külföldi egyetemre. Egyéb objektív okok is közrejátszottak, pl. a földrajzilag közelebb eső egyetemeken az orvosi oktatás meg-megszakadása. Csökkenti a külföldön végzett tanulmányok értékét az is, hogy azok, akik odakint szerezték meg diplomájukat, nem tértek haza teljes számban, és nem hazájukban, hazájuk javára 131