Új mindenes gyűjtemény 4. 1985

Püspöki Nagy Péter: A Csallóoköz vízrajzi képének története Strabó Geógraphikájától IV. Béla király koráig

Szabadi János, a nyitrai Pedagógia Főiskola földrajzi tanszéké­nek docense az 1972-ben kiadott A Csallóköz természeti képe c. könyvében igen határozottan elutasította a cseh ókortörténeti kutatók 1920-as évekből származó felismerését, mely szerint a Duna főága az ókorban a Csallóköz északi oldalán folyt (1. a 100. lapon). Ekkor természetesen még a mai Kis-Duna teljes szaka­szára gondoltak. Szabadi kifogásai részben földtani, részben történelmi tények nem, illetve félreismerésére támaszkodnak. Szerinte például a fo­lyók a hordalékkúpon váltogatják a medrüket. Valójában csak a hordalékkúpjuk körül teszik azt. Szabadi nem ismerte fel, hogy az óholocén kor végén a sziget északi oldala lényegesen alacso­nyabb volt a délinél. Következésképpen több vizet vezetett el, ami a főág szerepét jelenti. További kifogása, miszerint „a Kis­Duna mellett sehol sem találjuk meg egy szélesebb folyómedernek maradványait", nem állítható egyértelműen. Először is ne feled­jük, hogy a mai Kis-Duna csupán Vereknye és Nyárasd közt folyik a régi Csalló helyén. Nyárasd után bizony jól követhető az ókori Duna széles medre. A Kis-Duna említett szakaszán pedig a XVI. század elejétől annyi nagyméretű víz- és ártéri rendészeti munka folyt, hogy éppen az lenne a feltűnő, hogy a régi meder a mai felszínen még felismerhető lenne. Az említett munkálatok közül csupán a haj ó vontató utak építését, a gátépítéseket, a me­derszabályozásokat említjük, melyekről a XVI. századtól kezdve a hivatalos dokumentumok tömege áll rendelkezésünkre (Földes Gyula ezek jelentős részét nem ismerte). Ugyancsak szembeötlő, hogy Szabadi a Határmenti- vagy mai nevén Szap—Aszód-csatorna helyén egykor volt, a Cseleset és a Csallót összekötő Megye-ág folyásirányát a sziget lejtésével ellentétes irányban szabta meg (i. m. 98.)! Szabadi ismertetett állásfoglalása bizonyítja, hogy a földtani és vízrajzi forrásokat jól ismerő szakember is mennyire képtelen elszakadni a történelmi események tárgyalásánál a jelen­kori vízrajzi viszonyok hatásától. 177 Károlyi Z.: A dunai hordalékvizsgálatok eredményeiből leszűrhető morfológiai következtetések. Földrajzi Értesítő VI. 1957, 22. 178 A Duna-ágak csallóközi vízrajzi történetének további alakulását a Csallóköz vízrajzi történetét feldolgozó könyvünkben fogjuk részletesen tárgyalni. 122

Next

/
Thumbnails
Contents