Új mindenes gyűjtemény 4. 1985

Püspöki Nagy Péter: A Csallóoköz vízrajzi képének története Strabó Geógraphikájától IV. Béla király koráig

keresztül folyt a Nagy Magyar Alföld térségében volt Levanteitengerbe. Tágabb vidékünk itt felvázolt vízrajzi képe azonban a pliocén korszak végén nagyszabású kéregmozgások következtében gyökeresen megváltozott. A Kisalföld területe ekkor süllyedt le, de ezzel párhuzamosan a hegyek megemelkedtek. Ez a nagyméretű süllyedés a mai Csallóköz területét is érintette. Nagyságát a pannóniai emelet lerakódásainak mai mélysége mutatja meg a legjobban. Ez az emelet a pliocén korszak kezdetén még — amint már említettük — a mai földfelszín felett 100 méterrel helyezkedett el. Ma pedig a pannóniai emelet anyagát a sziget térségében a következő mélységekben találjuk meg: Pozsony és Somor j a közt: 20—50 m, Hegyeshalom és Dunaszerdahely, ill. Hédervára és Gúta közt: 200 méter, de Mosonmagyaróvár és Bodak közt már 300 méter is. Csicsó és Csallóközaranyos közt a. süllyedés már csak 20—50 m volt, innen Komáromig pedig csak 20—25 m. Ez a süllyedés természetesen nem történt egyszerre, hanem hosszabb folyamat eredménye volt. Vannak olyan feltevések is, miszerint a felsőpliocén korszakban (azaz a levantei emelet idején) a mai Csallóköz helyén egy ,Csalló-tó' létezett, melyet a hordalékkúpja mentén ide tolódó Ős-Duna egyik ága táplált, illetve töltött fel. Kétségtelen azonban, hogy a Kisalföld Csallóközre és a környékére eső legnagyobb süllyedésének feltöltését a Duna a pliocén és a pleisztocén határán már megkezdte. A pleisztocén korban (megközelítően másfél millió éve — i. e. 10 000-ig) a mai Csallóköz hossztengelyében a Visegrádi-szoros felé haladó Duna egy erős kavicshátságot alakított ki. Ezalatt a Rába völgye olyannyira felemelkedett, hogy a Móri-árok elzárult, és a Duna a ma beleömlő folyókkal együtt csupán a Visegrádi-szorosnál tarthatta meg egyetlen lefolyását. A kérdés rendkívül gazdag irodalmából kiemeljük: Pécsi M.: A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana. Bp. 1959 (benne irodalom a 19—27. lapon); a Móri-árokhoz: Ádám L.: A Móri-árok és északi előterének kialakulása. Földrajzi Értesítő VIII. 1959, 277—307; továbbá Bulla B.—Mendöl T.: A Kárpátmedence földrajza. Bp. 1947; Lukniš—

Mazur: Geomorfologické regióny Žitného ostrova. Geografický časopis VII. 1955, Hromádka J.: K otázke alluvia Žitného ostrova. Sborník Csl. spoločnosti zemepisné XIII. 1936, 69—70. 174 Ajánlatos Lukniš M. és Pécsi M. térképének együttes áttekintése (adatuk az előző jegyzetben). Lukniš nyomán a Csallóköz sziget környezetből kihasított területe Szabadi J.: A Csallóköz természeti képe... 24. sz. térképmellékletén (a hozzáfűzött szöveg pedig a könyv 63—64. lapján) is megtalálható. 175 Pécsi M.: A magyarországi Duna-völgy kialakulása... A Dunavölgy teraszmorfológiai térképe. (Lásd az I. mellékletet a tasakban.) 176 A magassági adatokat a CsSzSzK alaptérképének 1977-i kiadásából és a Duna-völgy 1900-ban kiadott átnézeti térképéből vettük. 121