Új mindenes gyűjtemény 4. 1985

Püspöki Nagy Péter: A Csallóoköz vízrajzi képének története Strabó Geógraphikájától IV. Béla király koráig

ág, amely az Óliget és a Farkastorok szigetek közt folyt ezek déli csúcsáig, ahol az Oroszvári-ággal egyesülve kialakította a Gútorig terjedő ,Nagy'-Dunát. 166 Lásd fentebb a 83—93. lapokon. 167 Lásd fentebb a 12—93. lapokon. 168 Lásd fentebb a 88. és a 91. lapokon. 169 Például Etrekarcsa még a XIII. századi birtokosztályok következtében három, egymással nem is szomszédos részből állt. Vö. Roland nádor 1253. évi ítéletlevelével (Bartal Gy.: Commentariorum... II. Mantissa XVI—XIX.). — Megjegyezzük, hogy más esetekben egy-egy szigeten két Karcsa falu is osztozott. Ilyen volt pl. Beleháza-Karcsa és Erdőhátkarcsa. 170 Például Szerdahely mezőváros, Rén, Sikabony és Tejed falvak hely rajzában, Dunaszerdahely készülő történetében. 171 A Karcsa táji vízrendszer folyásirányát a sziget nyugat—kelet, illetve dél—észak irányú lejtése egyértelműen meghatározta. A vízrendszert tápláló fŐér Süly táján szakadt ki a Cselesből. Ezen a helyen a sziget térsége 120 méterre fekszik a tengerszint felett, viszont a Karcsa táji vizek Csallóba ömlésének helyén a tengerszint feletti magasság már csak 110 m. 172 Ott, ahol a XVI. és XVII. századi térképek mégis némileg ellentmondanak ennek a feltevésnek — pl. a pontosabb vázlatokon az északi Duna-ág hangsúlyozásával —, a kérdést érintő szerzők, az egykori térképrajzolók semmivel sem igazolt „tévedésének" feltételezésével térnek ki a probléma elől. A szolidabb szerzők jobb esetben a Csallóköz középkori és kora újkori vízrajzi viszonyait áttekinthetetlennek állították. VÖ. e fejezet 48. és 176. jegyzetével. 173 Nagyon rövid összegezésben az Ös-Duna története földünk történetének görög eredetű szóval Kainozoikumnak nevezett (újkori övezetet jelentő) korszakában a harmadik és negyedik időszak határán kezdődött, mintegy másfél millió évvel ezelőtt. A harmadidőszak végét pliocén korszaknak szokás nevezni. Ezen belül két emeletet különböztetünk meg: a pannóniait és a levanteit. Az „emelet" onnan ered, hogy az egyes korszakokban keletkezett üledékek egymás felett emeletszerűen helyezkednek el. A pliocén korszakban a szaktekintélyek szerint az Ös-Duna még nem járta a Csallóköz vidékét, hanem a mai Lajta helyén, az ún. Bruckikapun át hatolt be a Kisalföldre. Folyásirányáról két vélemény alakult ki. A valószínűbb vélemény szerint az Ös-Duna a Hanság vidékén délnek fordult, és a Rába mai völgyének térségében (de vele ellenkező irányban), majd a Dráva vidékén keresztül folyt le. Ez a meglepő helyzet azért volt lehetséges, mert a Kisalföld mai térségének felszíne akkor mintegy 100 méterrel magasabb volt. A másik feltevés szerint az Ös-Duna a Hanság vidékén kettészakadt. Az egyik ága a már ismertetett módon, a másik pedig a Komáromtól délre fekvő Móri-árkon keresztül folyt volna le. Ezt a feltevést azonban az újabb vizsgálatok nem igazolták. Ellenben beigazolódott, hogy a Dudvág, a Vág, a Nyitra meg a Zsitva vize, Komárom táján egyesülve, valóban a Móri-árkon 120