Új mindenes gyűjtemény 3. 1984

D.Varga László: Népi halászati eszközök és módok a Latorca halászatában

előtti török eredete alapján feltételezhető, hogy ezt a hálót DélOroszországban valamely török nyelvű nép révén ismertük meg. Ebből arra is következtethetünk, hogy a honfoglalás előtti magyarság legalábbis a halászatban ismerte a szervezett, közös munkát.

1

2 További kerítő-húzóháló a kétköz, amely felépítésében lényegében nem különbözik a gyalomtól, legfeljebb méreteiben. A kétköz 2—15 méterig bármilyen hosszúságú lehetett. Ketten halásztak vele úgy, hogy a vízben haladva a partra /centették ki a halakat, majd a hálót felemelték, és kiszedték őket. A háló két vége a botlóra (Sz.) vagy karóra (Cs., B., Z.) volt erősítve. A kétköz magassága attól függött, milyen mély vízben kívántak vele halászni, tudniillik ezzel a szerszámmal főleg sekélyebb vizeken, kifutókban, holtágakban próbálkoztak, ahol még lehetett lábolni. Ha mélyebb vízbe kerültek, úszni kellett a hálóval. A kétközháló szemeinek nagysága (4-5 cm) érzékelteti, hogy ezzel a hálóval nagyobb halakra halásztak, akárcsak az ugyanilyen szemű gyalommal. Hajtóhalászat A hajtóhalászatnak a magyar halászatban elterjedt eszköze a félkör alakú vesszőkávára szerelt zsákszerű háló. Függőleges állású, nyele villa alakú, ennek két ága a kávát összekötő ínhoz, mélyrésze a káva felső részéhez van rögzítve.

1

3 Ezzel megegyezik a bésiek által ismert hajtóhalászati szerszám is. Zétényi adatközlőm ezt a hálófajtát nem ismerte. A szirénfalviak viszont bokorháló gyanánt magát a kétközháló t használták. Ez annyit jelentett, hogy ha kétközi halászatra használták, akkor kétköznek, ha bokorhalászathoz, akkor boJcrozónak nevezték ugyanazt a hálót. A halak hajtása, űzése s a menekülő halak megfogása — bár mindkettő fontos mozzanat — rendszerint nem kapcsolódik össze egy-egy szerszámmal. Mind a hajtásra, mind a menekülő hal útjának „elrekesztésére" alkalmas lehet egyetlen (azonban több funkcióban is használatos) szerszám, illetve azonos vagy különböző típusú szerszámok csoportja. Maga a hajtás megoldható fogóeszközzel vagy anélkül is. A konkrét vízviszonyok ismeretében döntik el, milyen szerszámokkal tudják legeredményesebben megvalósítani a hajtást. Az eszközkombináció azután állandósulhat, s ebben az esetben már fogási -módként jellemezhető a hajtás speciális megvalósítása.

1

4 A bokros hajtóhalászat egyben rablóhalászatnak számít, mert az a célja, hogy a bokrok alatt meghúzódó halakat felriassza búvóhelyükről. Azok pedig meneküléskor máshová nem juthatnak, csakis a bokor alá, illetve a szirénfalviak esetében a bokor köré helyezett hálóba. Ez esetben tehát a kétközháló elveszíti korábbi funkcióját, és nem mint kerítőhalászati eszköz szerepel, hanem hajtóhalászati eszközzé válik. Míg a szirénfalvi bokros halászathoz 4-5 emberre volt szükség, a csicseriek, bésiek hárman halász61