Új mindenes gyűjtemény 2. 1983

Erdélyi Géza: Gömör klasszicista építészete

ről származnak-e. amikor az erőszakos templomkisajátítások, illetve visszafoglalások megindultak. Mindössze az látszik bizonyosnak, hogy templomerődítményekről van szó, ami azt is jelenti, hogy a kellő időmeghatározás után szó lehet a huszita harcmodor szellemének az építészetben tükröződő meghonosodásáról. A szájhagyomány legvalószínűbb magyarázata az lehet, hogy a husziták saját liturgiájuknak megfelelően belső átalakításokat, módosításokat hajthattak végre az általuk elfoglalt falvak meglévő templomaiban. Az egész kérdéskomplexum azonban fölöttébb összetett. További és egészen más irányú vizsgálódást is igényel, mert például Erdélyben is voltak, vannak templomerődök, ugyanakkor vidékünk kapcsolata Erdéllyel sokkal nagyobb múltra tekint vissza. A gömöri klasszicista egyházi építészettel foglalkozó fejezet összegezéseként elmondhatjuk, hogy rendkívül termékeny korszak volt, amelyben egyaránt megfigyelhető a külső kényszerítő erők, valamint az általános fejlődés hatása, s végül a belső lelki-szellemi tényezők befolyása is. Kastélyok és kúriák Az építészettörténet fontos dokumentumai a kastélyok és a kúriák. Nemcsak azért érdemelnek korszerű gondozást és megőrzést, mert különböző társadalmi vagy művelődési célokra jól használhatók, hanem azért is, mert legtöbbjük önmagában is művészeti és kulturális tartalom hordozója. A késő feudális, illetve a kapitalista társadalmi rendnek, vagyis múltunk egy szakaszának jellegzetes épületei ezek, amelyek Gömör megyében a már tárgyalt, viszonylag kedvező gazdasági-társadalmi körülmények között, valamint a vonzó tájaknak köszönhetően rendkívül nagy számban épültek. Míg azonban a kastélyok részben a barokk, sőt a reneszánsz korból származnak, és tulajdonosaik az új eszmék követelményei szerint „klasszicizáltatták" őket (például Nagybalogon és Jolsván a Koháry, Szentkirályiban és Bején a Petrich Szent-Ivány; Csízben a Hanvay; Tornaiján, Gömörben és Beretkén a Tornallyai, Tamásfalván a Farkas, Betlérben az Andrássy család), addig a kúriák csaknem mindegyike klaszszicista. Ennek egyik magyarázata az, hogy az igazán gazdag főúri családok, engedve a főváros, Pest-Buda (esetleg Bécs) politikai, kulturális és társadalmi vonzerejének, már nem vidéken, hanem ott építették föl palotáikat. A kastélyok építői többségükben egyelőre ismeretlenek, és valószínűleg azok is maradnak mindaddig, amíg a történelmi sorsfordulókat túlélt levéltárak földolgozásra nem kerülnek. A kastélyok alaprajza a megszokott U vagy L alakú. A kúriákat illetően annyi a különbség, hogy általában Gömör építészeti központjaiban, Rozsnyón és Rimaszombatban dolgozó építészek és kőművesmesterek munkáját kell látnunk bennük. Róluk a későbbiek során külön fejezetben szólunk. A legtöbb kúria alaprajza téglalap alakú. A homlokfalak többnyire tagoltak, kivételt csupán a gicei Tasnády-Nagy és a kálosai 63