Új mindenes gyűjtemény 2. 1983

Erdélyi Géza: Gömör klasszicista építészete

Drastkóczy—Hámos kúria képez. Tekintettel arra, hogy több tucatnyi kúriáról van szó, kiemelünk néhányat, hogy ezáltal a legszebbekkel foglalkozva mutathassuk be jellegzetességeiket. Jánosiban a jelenleg még meglevő öt kúria közül a kiváló tudósok, Zádor Anna és Rados Jenő által is a legszebb gömöri kúriának tartott Nyáry—Szathmári-féle tarthat leginkább számot az érdeklődésre. (Pillanatnyilag a rimaszombati konzervgyár raktárául szolgál, és összeomlás fenyegeti, bár feltétlenül alkalmas lenne egy múzeum vagy képtár számára.) Timpanonját egykor Ferenczy István plasztikája ékesítette, portikuszát tiszta korinthoszi oszloprend tagolja. Építési ideje föltehetőleg 1845—1850, építője minden bizonnyal Miks Ferenc lehetett. A vályi Bélich-kastély építése ugyanarra az időre, tehát az 1840-es évek végére esik, s a rimaszombati, valamint a jolsvai Vigadóval mutat rokonságot. Jellegzetesen gömöri épületek, de míg a rimaszombati és a jánosi erőteljesen tagolt, masszív, a vályi könnyed, otthonos. A Gömör területén épült és fennmaradt kúriák részben beépített területen, részben parkokkal övezve szabadon állnak. Mindegyikükre jellemző a józan mértéktartás, s általában levegős, megnyerő otthonul szolgáltak. Társadalmi és közigazgatási objektumok Megkülönböztetett figyelmet érdemlő épületek azért, mert 1. a klaszszicizmus reprezentáns épületei; 2. a széles tömegek számára a tiszta klasszicista művészet közvetítői voltak, nagy számú kőművesmester vett részt építésükben, akiknek így alkalmuk nyílt az új stílus elsajátítására, miközben helyi tradíciókkal is gazdagították a klasszicizmust; 3. végül önmagukban is a társadalom szerkezeti átalakulásának és a kor új műszaki vívmányainak a dokumentumai. A társadalmi élet erőteljes mozgása, a polgárság jelentkezése új, a régitől merőben eltérő feltételeket és viszonyokat teremtett. Űj igényekkel jelentkezett az izmosodó kulturális élet, s a közigazgatás feladatai is egyre nőttek, szaporodtak. Azok a társadalmi, politikai és kulturális események, amelyek korábban a főúri otthonokban zajlottak le, áthelyeződtek a városháza és a vigadók termeibe. Rimaszombatban például könyvtár, színház és több bálterem nyílt, részben az átépített „traktírban"

1

8 (a mai Tatra szálló), részben a Miks Ferenc építette Fekete Sas szállóban, mely 1840—1844-ben épült. A város főterén viszonylag jó állapotban három klasszicista közigazgatási épület található: az első megyeháza (az úgynevezett Grémium), a városháza, végül a második megyeháza vagy Fekete Sas fogadó. Rangban és építészeti értékben hozzájuk sorolható a rozsnyói városháza, amelynek csupán a külseje klasszicista, és a jolsvai Vigadó. A felsorolt épületek alaprajzukat tekintve különböznek, U vagy L alakúak. A rimaszombati Fekete Sasnak mind a négy oldalról zárt, beépített udvara van. 64 /