Új mindenes gyűjtemény 2. 1983

Erdélyi Géza: Gömör klasszicista építészete

anyagát szabadon használták a városban és környékén végzett munkáik során. Létrejöttében kedvező, objektív feltételek játszottak erősen közre. A közeli Krasznahorkán keresztül vezetett az észak-déli országút, amely Erdélyt és az Alföldet kötötte össze a Szepességgel és természetesen Lengyelországgal. Maga a város a XIX. század első évtizedének végéig a megye legjelentősebb ipari központja volt. Különböző céhekbe tömörülve mintegy 700 kisiparos dolgozott a városban. Komoly fellendülést vont maga után továbbá a római katolikus püspökség megalapítása (1776), vagyis a városnak fontos egyházi központtá való kiépítése. A XVIII. század utolsó harmadában a legjelentősebb helyi építész a copfstílusban alkotó Mayer József volt, aki többek között a helybeli evangélikus templomot és a püspöki katedrális mellett az önálló tornyot építette. A századvég ismert festőművésze, akinek több oltárképe látható a megye klasszicista templomaiban, Gode József volt. A másik fontos építészeti központ Rimaszombat, különösen attól az időtől kezdve (1802), hogy Gömör-Kishont egyesített vármegye székhelyévé lett. Az első vármegyeházát, a későbbi Grémiumot 1796ban kezdték építeni az alsó piactéren, valószínűleg egy középkori épület alapjaira, ugyanott, ahol a városháza, majd a Fekete Sas szálló is felépült. Az építész neve ez esetben ismeretlen, az viszont bizonyos, hogy a francia klasszicizmus volt az ihletője. A XIX. század első felének dinamikus fejlődése komoly változásokat hozott a város életébe. Kilépve az eseménytelenség szürkeségéből, gyors fejlődésnek indult. Vonzereje nemcsak a lakosok számának növekedésével, hanem viszonylag magas szintű kulturális életével is mérhető. A század elejétől az 1850-es évekig a következő építészek nevét ismerjük: Fischer János, Martini Mihály, Miks Ferenc és Kala Mihály.

2

1 (Az utóbbi azonos Győry Dezső regényhősével, a kalandos életű szabadságharcossal, aki építészként működött Gömörben 1848-ig. Ő építette többek között a ragályi református templomot. (Ügy érezzük, szükséges említést tennünk a kor kétségkívül legnagyobb művészegyéniségéről, aki csalódásai után szülővárosában. Rimaszombatban telepedett le: Ferenczy Istvánról. Csaknem építészeti méretekkel mérhető klasszicista oltára a tiszolci evangélikus templomban látható. Művészete, egyénisége hatással volt a helybeli építészek alkotásaira is, gondolunk itt például a rimaszombati és jánosi épületek igényesen megmunkált gyönyörű korinthoszi oszlopaira. A későbbi nagy magyar szobrász, Izsó Miklós pályája Ferenczy rimaszombati műhelyében kezdődött. A klasszicista építészet idején más, az előbbiekhez hasonló építészeti központ Gömör területén nem volt. Mulasztást "követnénk el azonban, ha nem szólnánk két másik kisvárosról, Jolsváról és Csetnekről. Mind a kettőben működtek helyi mesterek, és vannak értékes klasszicista épületek. Csetnekről sajnos már a jövőben sem tudhatunk meg sok újat, mivel a város régi, értékes levéltára az ötvenes évek elején megsemmisült. Szerencsére megmaradtak a különböző stíluskorszakokból va68