Új mindenes gyűjtemény 2. 1983

Erdélyi Géza: Gömör klasszicista építészete

ló nagyszerű épületek, a letűnt korok értékes dokumentumaiként. Ilyen például a XIII. században épült, majd a XIV. és a XV. században tovább bővített, bazilikális elrendezésű gótikus templom, amelynek freskói nem kevésbé híresek. A kisváros klasszicista épületei többnyire a korai, átmeneti időszakból származnak, és sajátos ízű rokokó ornamensek díszítik őket. Ezzel kapcsolatban említjük meg az egész akkori Felső-Magyarországra jellemző, gazdag változatokban bővelkedő kovácsolt kapukat és ablakrácsokat, amelyekből néhány szép darab a Sebők-palotán és a betléri Andrássy-kastélyon látható. Jolsva is dicsekedhet néhány szép és valóban művészi kivitelű klasszicista épülettel. A római katolikus templomról már szóltunk, csakúgy mint a Vigadóról, amelyben remek színházterem is van, szebb csak a tiszolci városháza épületében található (szintén Miks munkája). A görög keresztre emlékeztető alaprajzzal bíró evangélikus templomban a megye egyik legszebb rokokó oltárát láthatjuk. Figyelemre méltó Reisiger József, a neves fafaragó munkája, aki a XVIII. század végéig vezette jolsvai műhelyét. Sajátos jellegű, a templomteret teljesen átfogó, gondosan megmunkált oltárokat készített, amelyekből több megmaradt (Jolsván, Kuntapolcán, Rőcelehotán stb.). Munkásságának feltárása és értékelése a jövő feladata. Összegezésül elmondhatjuk, hogy Gömörben a klasszicizmus igazi otthonra talált, s egy teljes évszázadra meghatározója lett a polgári, valamint a népi építészetnek. Amint Gerő László írja: „a klasszicizmus egyszerű hangja népünk építészetéhez is utat talált. Formái fellelhetők a falusi házak különféle változataiban".

2

2 Az út az egykor annyira elterjedt és jellegzetessé vált „népi klasszicista" építészethez a polgári és a kisnemesi építészeten át vezetett. 69