Új mindenes gyűjtemény 2. 1983
Erdélyi Géza: Gömör klasszicista építészete
társult a XIX. század első felében az erősödő nemzeti öntudat, amely a különböző felekezeteknél különböző hőfokon jelentkezett. A korszak belső viszonyainak áttekintését azzal a megállapítással zárhatjuk le, hogy egészen a XIX. század második évtizedéig lényegében a nemességé volt a döntő szó, s a nemesség később is érvényesítette befolyását. (A polgárság csak létszámában volt jelentős.) Radikálisabb változásokról a század második negyedében beszélhetünk, s ez a klasszicista építészet letisztult jellegében is világosan tükröződik. 4. Mentalitás és ízlés: két olyan tényező, amely szüntelenül változó történelmi és társadalmi viszonyok között alakult ki. Dél- és északeurópai szellemi áramlatok érintették, többféle népi kultúra és műveltség ihlette, miközben sajátosan gömöri jelleget öltött. Gömör területén sok évszázada áll kölcsönhatásban a magyar és szlovák, illetve a XIII. századtól kezdve a német és lengyel népi kultúra is. Gondolnunk kell az erdélyi és a lengyelországi művelődési központok, valamint a szepességi művészet hatására. A XV. században a huszitizmus befolyásával is számolni kell, majd pedig a román és rutén telepesek művészete és szokáskincse színezi és gazdagítja az itteniekét. 8 A klasszicizmus idején erőteljesen jelentkezett a már gömörinek modható népi kultúra, amelynek formai jellemzője a játékosság, a gazdag ornamentika és színezésmód. Jól megfigyelhető, hogy Gömör messzi tájak motívumait is fölvette, a sajátjaival ötvözte, és a népművészet keretein túl is érvényre juttatta. 9 Az imént tárgyalt történelmi, gazdasági, földrajzi és ízlésbeli sajátosságok és tényezők együttes hatása eredményezte, hogy megyénkben a klasszicista építészeti stílus új motívumokkal gazdagodott. II Az épülettípusok vizsgálata rendeltetésük szerinti csoportosításban Templomok 1 0 Építészetileg itt is több fejlődési időszakot különböztetünk meg: 1.kora klasszicista templomépítészet, barokk elemekkel (1773— 1785) 2. a Türelmi Rendeletet követő templomépítészet, kezdetben copfelemekkel (1785-1815-20) 3. érett, illetve tiszta klasszicizmus templomai (1820-—-1855-6). Az első fejlődési szakaszra a barokk hatása jellemző. A homloktér, ha szerényen is, az alapmodell, a római II Gesu körvonalait idézi. A templom — kivéve a református templomok többségét — több terű szervezet, rendszerint függőkupolával, porosz 1 1 boltozattal vagy cseh süveggel lefedve. Alaprajza nem egyenes vonalú, az apszisban leszűkített. Felépítménye ugyancsak nyugtalan, -mozgalmas. A falakat és a belső teret erős pillérek és féloszlopok teszik 60
