Új mindenes gyűjtemény 2. 1983

Fónod Zoltán: A valóság vonzásában…

te, majd Kirill matróz Potemkvn című feljegyzésének részlete és J. R. Becher Bankár vágtat a csatatéren című regénye folytatásokban. Fábry 1925-től publikált a Munkásban. A csehszlovákiai magyar irodalom későbbi képviselői közül Bányai Pál, Földes Sándor, Háber Zoltán és Mihályi Ödön nevével találkozhatunk a lap hasábjain. Hírt ad az újság a cseh és szlovák irodalom kiemelkedő képviselőiről, Karel Capekról, Josef Horáról, Alois Jirásekről, Petr Bezručról, P. O. Hviezdoslavról stb. A napilappá alakult Kassai Munkás kulturális rovata a húszas évek elején érdeklődéssel fordult a magyar és a világirodalom legjobb alkotói felé, s a forradalmi irodalom közvetlen hagyományait ápolja és népszerűsíti. A CSKP megalakulása után a Kassai Munkás könyvkereskedésének felállítása azt a célt szolgálta, hogy felvegyék a küzdelmet az „alacsony nívójú, minden komolyabb kultúrától idegen és a kispolgári ideológiával megfertőzött" irodalom ellen. A Kassai Munkás hasábjain közzétett könyvjegyzék alapján Botka Ferenc összeállította és monográfiájában közli a Kassai Munkás könyvkereskedésének összesített könyvjegyzékét. Ebből képet nyerhetünk arról, hogy milyen irodai mi művek terjesztésére helyezték a súlyt. Az Ady-kötetek mellett Babits Mihály, Balázs Béla, A. Blok, Csokonai, Gábor Andor, Kaffka Margit, Kassák Lajos, Kosztolányi Dezső, A. Sz. Puskin, Szép Ernő, Tóth Ernő, Várnai Zseni, W. Whitman és O. Wilde költészete, továbbá Ady Endre, P. Álarcon, L. Andrejev, Babits Mihály, Balázs Béla, H. Barbusse, Barta Lajos, Cholnoky Viktor, G. DAnnunzio, Déry Tibor, D. Diderot, Dosztojevszkij, G. Flaubert, A. France, I. A. Goncsarov, M. Gorkij, G. Hauptmann, V. Hugo, Karinthy Frigyes, R. Kipling, Krúdy Gyula, S. Lagerlöf, J. London, G. de Maupassant, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, E. A. Poe, R. Rolland, G. B. Shaw, H. Sienkiewicz, U. Sinclair, Stendhal, E. Zola stb. műveit propagálták, s nagyszerű érzékkel ezek terjesztésére vállalkoztak. Ismeretes az is, hogy a könyvkereskedés kiadói vállalkozásba is kezdett: Munkáskönyvtár címmel sorozatot indított. A sorozatban három kiadvány, köztük egy irodalmi jellegű (Mácza János: A föld himnusza és agitációs mesék) jelent meg. A városban 1921 nyarán kezdeményezett és nagy népszerűségnek örvendő mesedélutánok hatására a Kassai Munkás hasábjain ezekben a hónapokban egyre több gyermekmese és költemény jelent meg. Közli a lap J. Wolker: Mese a milliomosról, aki ellopta a napot című írását, valamint L. Tolsztoj, A. Strindberg, F. M. Dosztojevszkij és mások írásait. A párt proletkult-osztálya kezdeményezésére munkásesteket, szavalóiskolákat stb. tartanak, s erről a lap rendszeresen tudósított. A későbbi években az irodalom és kultúra kérdései jobbára periférikus szerepet kapnak, s csupán egyes híradásokra korlátozódnak. A kulturális rovat — láthatóan anyaghiány miatt — időnként helyet ad ugyan igénytelen irodalmi törekvéseknek, kísérleteknek, erőteljesen azonban nem tudja felmutatni nemhogy az irodalom, hanem a munkáslevelezők tevékenységét sem. John Reed ismert riportkönyve (Tíz nap, mely megrengette a világot) és Kirill matróz (Potemkin 173