Új mindenes gyűjtemény 2. 1983

Fónod Zoltán: A valóság vonzásában…

és a Nőmunkás érdemel figyelmet. Az irodalmi és kritikai folyóiratok száma ebben az időszakban több mint harminc volt, többségük azonban jellegtelen, színvonaltalan, vidéki, dilettáns, és egy részük rövid életű. Az első években a legjelentősebb folyóiratot az emigráns Gömöri Jenő Tamás szerkesztette (Tűz címmel) és az ugyancsak emigráns Antal Sándor (Nemzeti Kisebbségek címmel). Az 1921— 1923 között Pozsonyban, majd Bécsben megjelenő Tűz polgári humanista és internacionalista szellemű lap volt, melyet szerkesztője „az egyetemes kultúra magyar nyelvű folyóiratának" nevezett, s célkitűzései között a béke és az ember szolgálatát, valamint a háború és militarizmus elleni harcot hirdette. A lap olyan személyekkel állt kapcsolatban, mint Romain Rolland és Barbusse, a szlovák irodalomból pedig Štefan Krčméry vagy Martin Rázus. A húszas években indult irodalmi-kritikai folyóiratok közül a viszonylag hosszú életű, ám dilettáns Űj Auróra című almanach említendő (1922—1932), melyet a pozsonyi Toldy Kör adott ki. Az a két folyóirat, mely meghatározó szerepet töltött be irodalmunk fejlődésében az 1928—1932-ben kiadott Képes Hét (a Prágai Magyar Hírlap mellékletének önállósításával keletkezett) és az 1929-ben, majd 1932—1933-ban Pozsonyban megjelent Űj Szó volt. Az előbbinek Szvatkó Pál (az utolsó két hónapban Győry Dezső) volt a szerkesztője, az utóbbinak a nagy tiszteletnek örvendő emigráns, Barta Lajos. A húszas évek második felében induló folyóiratok közül sem a kassai Magyar Élet (1926, 1 szám) sem> a pozsonyi Irodalmi Élet (1927—1928, 7 szám), vagy az eperjesi Irodalmi Szemle (1928—1930, 2 szám), illetve az ipolysági A Hét (1929—1934) jelentősebb szerepre nem tehetett szert. A harmincas években induló irodalmi és kritikai jellegű folyóiratok közül a "Fábry által szerkesztett Az Űt (1931—1936), a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (népszerű nevén: a Masaryk-akadémia) kiadásában megjelent Magyar Figyelő (1933— 1935) meg az Űj Munka (1931) kudarca után indult Magyar írás (1932—1937), a konzervatív szellemiségű Magyar Minerva (1930— 1939), valamint a polgári demokratikus fórumként induló, később azonban a jobboldali ellenzéki pártok uszályába kerülő Tátra volt jelentős. A konzervatív szellemű lapok sorát gyarapította a Komáromban megjelenő Nemzeti Kultúra (1933—1935), majd az ugyancsak itt kiadott ismeretterjesztő és irodalmi folyóirat, a Magyar Vasárnap (1931, 1934—1938), mely a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (SZMKE) kiadásában jelent meg, s elsősorban a falusi lakosságnak íródott. Mindmáig kevésbé ismert az 1936-ban Barta Lajos szerkesztésében megjelentetett Világ című folyóirat (négy számot adtak ki belőle) tevékenysége, s nincs feldolgozva a Sarló fejlődésében jelentős szerepet vállaló diák- és cserkészújság A Mi Lapunk (1921— 1932) és a losonci Indulás sem. A Sarló kiadásában megjelent Vetés című alkalmi lapról sem jelent meg eddig átfogó tanulmány. A müncheni döntés és Csehszlovákia feldarabolása megpecsételte a nemzetiségi lapok, folyóiratok sorsát is. A Szlovák Államban, 1939 és 1945 között kezdetben két napilap (Űj Hírek, Esti Űjság) és néhány hetilap (Nyitravármegye, Nyitramegyei Szemle, Szepességi Híradó, Űj Világ) jelent meg, később ezeket a polgári köztársaság 158