Új mindenes gyűjtemény 2. 1983

Fónod Zoltán: A valóság vonzásában…

idején keletkezett lapokat is megszüntették, és 1941 decemberétől egy napilapot (Magyar Hírlap) és egy hetilapot (Magyar Néplap) engedélyeztek. Az Esti Űjság a keresztény humanizmus álláspontján állt, tartalmas irodalmi és ünnepi mellékleteket közölt, antifasiszta megnyilvánulásoknak is helyt adott, ezért a fasiszta hatóságok 1941 őszén (négy oldalra) korlátozták terjedelmét, néhány hónap múlva pedig betiltották. A magyar sajtó 1944 végén gyakorlatilag megszűnt. A fasiszta hatóság által létrehozott fasisztabarát lapnak (Magyar Szó) tömegalapja nem volt, s politikai frazeológiája, szervilizmusa idegen volt a polgári demokrácia hagyományain nevelkedett és a fasizmus ideológiájával szemben álló vagy attól tartózkodó magyar tömegek számára. „A magyar munkássajtó — írta Miloš Gosiorovský 1957-ben a Munkás 50. évfordulója alkalmaból a pozsonyi Űj Szóban — a szlovák munkássajtó mellett jelentős szerepet játszott a szlovákiai munkásmozgalom történelmében." Megállapítását alátámaszthatjuk azzal is, ha megemlítjük, hogy a munkássajtó kiadására Kassán már korábban is történtek kísérletek. Első kísérletei között az 1897. május 1-én alkalmi jelleggel kiadott háromnyelvű lapot, a Rothe Richtung — Červeni Mir — Vörös Irány című újságot említjük, mely ötszáz példányban jelent meg. (A szlovák címben a „mir" a „smer" kifejezésnek felelt meg.) A kassai munkássajtó történetével behatóan foglalkozó. Michal Potemra tanulmányában még megállapítja, hogy a szociáldemokrata párt V. kongresszusán (1897. júliusában) a Vörös Irányt nem említik a munkáslapok között. Ezt azzal magyarázza, hogy a kis példányszámban megjelent lap a munkássághoz nem juthatott el, mivel a városi ügyész az újságot elkobozta. Az elkobzást azzal indokolta, hogy a lap olyan cikkeket közölt (A herék végnapjai; Ki a gazember?; O otroctve starich i novich časov; Die letzte Tage der Drohnen; Perši maj), melyek lázították a munkásságot a fennálló társadalmi rend ellen. A kísérlet ennek ellenére említést érdemel, hiszen előzményévé válik a munkássajtó megindításának Kassán. A szociáldemokrácia erősödésével természetes igénnyé vált a tömegbefolyás elmélyítése. Ennek bizonysága volt, hogy ezekben az években több hasonló lapkiadási kísérlet történt. Nem érdektelen megemlítenünk, hogy a kassai kiadvánnyal egy időben jelent meg Budapesten a szlovák munkássajtó első száma, Nová doba (Űj Idők) címmel, majd 1897. május 15-én Zora (Hajnal) címmel egy további munkásfolyóirat. A kassai kísérletek közé tartozik az 1900-ban kiadott Jövő, továbbá a Felvidéki Munkás (1901) és a Küzdelem (1904). A Jövő első száma 1900. május 1-én jelent meg mint a munkások és kisiparosok lapja. Összesen hét számot adtak ki, azonban sem erről, sem az egy évvel későbbi kiadott Munkáskönyvtár című folyóiratról (1901. február) közelebbi ismereteink nincsenek. A kiadványok tartalmára csak a szerkesztők szociáldemokrata múltja alapján következtethetnek. A Felvidéki Munkás első száma 1901. május 1-én jelent meg mint társadalmi, gazdasági, irodalmi és politikai folyóirat. Összesen hét száma jelent meg. új évfolyamot azonban 159