Új mindenes gyűjtemény 2. 1983

Fónod Zoltán: A valóság vonzásában…

kás) harmincéves tevékenységét, valamint megjelentette a csehszlovákiai magyar nyelvű sajtó irodalmi bibliográfiáját. A szlovákiai sajtótörténeti művek közül Michal Potemrának a Kassai Munkásról szóló tanulmányát, Turczel Lajos Hiányzó fejezetek című művét, és Varga Rózsa Keressétek, ami összeköt... című munkáját kell megemlítenünk. Köztudomású, hogy a Tanácsköztársaság leverése után évtizedekre megpecsételődött Magyarországon a haladó eszmék sorsa. A fehérterror és a Horthy-rendszer gondoskodott arról, hogy üldözze és fizikailag is megsemmisítse mindazokat, akik a szocialista eszme harcosai, elkötelezettjei voltak. Így alakult ki az a helyzet, hogy a Magyarországról elüldözött baloldali magyar írók, újságírók, közéleti tényezők 1919 után jelentős szerepet vállaltak Csehszlovákiában — a polgári demokrácia körülményei között — a magyar nyelvű haladó sajtó megindításában és a szocialista eszmék terjesztéséiben. Ezzel magyarázható, hogy — Bécs mellett — jelentős szerepet játszott a magyar szocialista irodalom kibontakozásában néhány csehszlovákiai város (Pozsony, Kassa) is. Más feltételek közepette, de hasonló, bár távolról sem azonos helyzet alakult ki a királyi Romániában, az Egyesült Államokban és másutt. Magyar irodalmi központok alakultak ki Németországban, Franciaországban és a Szovjetunióban is. Ez utóbbiak azonban — olvasók híján — nem tölthették be azt a szerepet, melyet Csehszlovákia vagy Románia. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, (hogy a Szovjetunió kivételével a többi ország ellenségesen lépett fel a szocialista irodalom és eszmeiség terjesztésével szemben, s ez alól Csehszlovákia sem volt kivétel. Ezzel magyarázható aztán az is, hogy a húszas évek végén végül is a Szovjetunióban alakult ki az a központ, mely a kibontakozó szocialista irodalom vezetőjévé, meghatározó tényezőjévé vált. A gazdasági „konszolidáció" évei (1927—1929) után ugyanis a kapitalista országokban — így Csehszlovákiában is — egyre erélyesebben léptek fel a baloldali mozgalmakkal szemben, ezért a szocialista írók, publicisták tekintélyes része a Szovjetunióba emigrált. Nem lebecsülendő szerepet játszott azonban ezekben az években is a csehszlovákiai magyar nyelvű szocialista sajtó. Botka Ferenc irodalmi bibliográfiájában így ír erről: „ ... aiz ottani kisugárzó góc már nagy vonalakban kialakul, de még nem sikerül megteremtenie a súlyához és jelentőségéhez méltó sajtót és könyvikiadást. Ilyen körülmények között tehát, amikor az emigráció európai szakasza már nem képes az előbbi évek maximumát nyújtani, s amikor a Szovjetunióban létrejövő központ még nem rendelkezik saját sajtóorgánumokkal, a csehszlovákiai kommunista párt magyar lapja — anélkül, hogy íróink jelentős többsége az ország területén tartózkodna — szocialista irodalmunk egyik fórumává válik." És ezt a szerepét a csehszlovákiai szocialista magyar sajtó a szovjetunióbeli magyar sajtóorgánum megjelenése után is betölti. A csehszlovákiai magyar nyelvű szocialista sajtó elkötelezettségével, forradalmi eszmeiségével kezdettől fogva részt vállalt azokban a feladatokban, melyek a szocialista eszmék terjesztése, a politikai erőviszonyok szervezése terén a munkássajtóra vártak. 1921 májusát, Csehszlovákia Kommu156