Új mindenes gyűjtemény 2. 1983
Méryné Tóth Margit: Tradoskedd hagyományos táncai és táncélete
következett, majd a lassú csárdás elterjedése után ehhez szorosan kapcsolódott, szünet nélkül. Táncolási ideje adatközlőink szerint 20—30 perc volt. 8 0 A friss csárdás dallamai legidősebb adatközlőink szerint régen rövidebb dudanóták voltak, de a századforduló óta a fejlettebb, hangszeres népies műcsárdás zenéire táncolják, amelyek még ma is divatosak. Ezek legnagyobb része 16 4/4-es ütemből álló (tetrapódikus) dallam. A friss csárdás mozgáskincsének a következő főbb csoportjait különböztetjük meg: 1. fái lábon ugrálok, lengetők; 2. előrevágok, szökdelők; 3. egylépős, előrevágok, lengetők; 4. csapásolók; 5. forgó motívumok, 6. egyszerű bokázok; 7. kezdő lépések; 8. páros lábú ugrók. 9. cifrák; 10. kétlépéses csárdás; 11. összetett bokázó motívumok; 12. bukós motívumok; 13. kiegészült cifrák. A friss csárdás motívumkincse, amint a felsorolásból és a mellékelt motívumokból is látjuk, igen gazdag. Mozgásai mind a nőnél, mind a férfinál feszesek, de nem nagyon kemények. A férfi mozgása csak néha, figurázás közben éri el a verbunkban előforduló keménységet. Dinamika tekintetében a középerős fok vonul végig a frissen. Testtartása egyenes, de a férfi erősebb figurázások közben néha előredől, és lehajtja a fejét. Ha külön táncolnak, a nő csípőre, a férfi hátra, de gyakran csípőre tett kézzel táncol. A friss csárdás szerkezete kötetlen, azonban bizonyos szerkezeti törvényszerűségek itt is észrevehetők. A táncosok mindig összefogózva kezdenek, mégpedig lépő vagy forgó motívumokkal. Rövid lépegetés után forogni kezdenek, majd a férfi kifordítja a nőt. A nő ilyenkor rendszerint forog, a férfi pedig a verbunk motívumait táncolja, de gyakori az is, hogy a férfi forog. Ez a rész némelyik táncosnál elég hosszú ideig tart, és csalogatós, játékos elemekkel bővül. A férfi úgy tesz, mintha együtt akarna táncolni a nővel, de amikor az meg akarja fogni a vállát, újra elfordul és cifrázni kezd. Majd ismét váll- és derékfogással táncolnak, azután lépő vagy forgó motívumok következnek. A tánc menete később többféleképpen alakulhat (forgások, külön-külön táncolás, párban való helyben figurázás). A forgó, cifrázó, lépő motívumok váltogatják egymást a táncosok hangulata szerint. A tardoskeddi friss csárdásban szokatlanul nagy mértékben kidomborodnak a régi friss jegyei, mégpedig a párelengedős külön figurázás, az ún. csalogatós mozzanata. 8 1 Az archaikus lippentős motívum is régiességre utal. Fokozott mértékű keveredést és egybemosódást tapasztalunk a lassú és friss csárdás mozgásanyaga és mozgáskincse között, amint azt a motívumok bemutatásánál érintettük. Ez az utóbbi sajátosság nem annyira a magyar népesség nyugati, mint inkább keleti részére jellemző, ahol a mozgáskincs alapján és a friss elválasztása úgyszólván lehetetlen. Érintenünk kell még a friss csárdásokban általános vertikális hullámzás kérdését is. A magyarság más részeitől eltérően itt nem különlegesen hangsúlyozva, csupán finom formákban nyilvánul meg ez a sajátosság. 8 2 A lent- vagy fenthangsúly sok helyütt tör144
