Új mindenes gyűjtemény 2. 1983
Méryné Tóth Margit: Tradoskedd hagyományos táncai és táncélete
Egyrészt a tánc alapmotívumából, másrészt a tánc páros mivoltából keletkezhetett. 7 7 Alaplépése a kétlépéses csárdás, ritkábban az egylépéses. A lassú csárdás mozgásmódja dinamikailag a férfiverbunkhoz hasonlítható, bár nem annyira kemény és feszes. A nő tánca könnyed, amit a féltalpon való táncolással ér el. A lassú csárdás összefogódzási módja a váll- és derékfogás. Az északnyugati palóc lassú csárdásokhoz viszonyítva a nő és férfi külön tánca itt sokkal gyakoribb, ami erőteljesen rávilágít a verbunkból való származás tényére. A lassú csárdás szerkezete kötetlen, azonban a jellemző táncmozzanatok sorrendjének van egy megszokott rendje. Először mindig együtt táncolják a kétlépéses vagy az egylépéses csárdást, zárt fogásmóddal. Ezután jobbra és balra váltakozva forognak, majd a férfi elengedi, illetve kifordítja a nőt, és mindketten külön-külön fordulnak néhányat, majd újra összefogóznak. Ezután hasonló módon kezdik elölről. A vázolt menet nem jelenti azt, hogy ettől nem térnek el, sőt az egyes részeket is különböző ideig táncolják. Minden pár egyszerre nem foroghat a helyszűke miatt, éppen ezért mindig a pillanatnyi helyzethez alkalmazkodva táncolnak. Időtartama általában 15—20 perc volt régebben. Zenéje, a lassú csárdás, 4/4-es ütemű magyar újstílusú dalokból és népies műzenei termékekből áll. Tempója j = 140—160. A dallamot dűvővel (negyedes kíséret) kísérik. A tánc és zene viszonyával kapcsolatban meg kell említeni, hogy a 4/4-es lassú csárdásütemek sohasem törik az ütemeket. A táncosok inkább kivárják a zenét, semmint hogy az ütem közepén kezdjék el a lassú lépést. A lassú csárdás tehát kötetlen szerkezetű, nagyobbrészt kétlépéses csárdásból és forgásból álló, csárdászenére járt, lassú tempójú páros tánc, amelyben igen gyakori a párelengedős, önálló figurázás. A verbunkból kialakulva, illetve helyére lépve lett kezdő páros tánc a táncrendben. Szlovákia területén főleg a lassú csárdáshoz használt népies műzene terjedt el, de több helyen ismert maga a tánc is, sőt a 19. századi magyar elnevezés is elterjedt. így pl. a sárosi Darócban „kétlépésesnek" nevezik (na dva kroky), Trencsénpéteriben „lépőnek" (krokovec), a trencséni Alsószúcs és Kuibra vidékén lassúnak (lassung), Miava és Korpona környékén pedig verbunknak. Ezeken a helyeken a lassú csárdás a helyi tánckultúra erős hatása alá került, és gazdagodott a paraszti táncok egyes motívumaival. 7 8 Friss csárdás A friss csárdás többféle néven ismert Tardoskedden: bukós, guggolós, friss és gyors. A bukós és guggolós a legidősebbek által használt elnevezés, és valószínűleg a tánc egyik jellemző mozgására utal, míg a friss és a gyors a tempóra vonatkozó elnevezések. 7 9 A friss csárdás hosszú ideig egyetlen páros és egyben legkedveltebb mulatsági táncuk is volt. A táncrendben közvetlenül a verbunk után 143
