Új mindenes gyűjtemény 2. 1983
Blaskovics József: Gömör az oszmán-török uralom idején
IV A rimaszombati török okiratok Rimaszombat második hódoltsági korából (1596—1686) 256 török nyelvű okirat 4 9 maradt fenn, ezeket oszmán hatóságok vagy hivatalos személyek intézték a város képviselőihez. Az okiratok nemcsak a város, hanem egész Gömör megye hódoltsági korának állapotait is jól megvilágítják, mert számos konkrét és tárgyilagos adatot tartalmaznak. A városbírók maguk jártak Egerbe az átalányadó befizetése és a természetbeniek beszolgáltatása végett, mert akkoriban a város az egri pasa hássz-birtoka volt. Az egri oszmán hivatalok feljegyeztek minden befizetett tételt és elvégzett szolgálatot, s elismervényt adtak róla. Az okmányokat a bírók gondosan megőrizték, mert vitás esetekben igazolásukra szolgáltak. A bírók Budára is eljártak vitás ügyeket vagy panaszokat intézni. Ezekben a budai helytartó (pasa) döntött, aki az egri vilajetnek és pasájának felettese volt. Ha Budán nem sikerült igazságot nyerni, Isztambulba is elmentek panaszukkal, a Magas Portára. Budán és Isztambulban is különféle okiratokat, fermánokat (rendeleteket) és utasításokat kaptak, amelyeket elolvasni nem tudtak, ezért a hátoldalukra röviden magyarul is feljegyezték tartalmukat. 5 0 Az iratok túlnyomó részét az évi adó, a robotváltság vagy a természetbeniek beszolgáltatását igazoló elismervények (tezkere, hurúf) képezik. Ezek az értékes dokumentumok megvilágítják Rimaszombat akkori gazdasági és egyéb viszonyait, másrészt tájékoztatnak a korabeli mezőgazdasági és kézműipari termelésről. Különösen fontos okiratok a fermánok (parancslevelek, rendeletek), amelyeket maga a szultán, illetve az ő nevében és jóváhagyásával a Magas Porta kancelláriája vagy a budai helytartó adott ki. Tizennégy fermán maradt fenn a rimaszombatiak részéről emelt panaszokkal kapcsolatban, ezek megszabják a lakosság kötelességeit és szabályozzák jogi helyzetüket az oszmán hivatalokkal szemben. Fontosak az egri helytartó rendeletei (bujurultu; nyolc darab maradt fenn) és az egri kádi bírói döntései (ötöt ismerünk) a vitás kérdésekkel kapcsolatban. Ami az adót, a természetbeniek beszolgáltatását, vagy a robotváltságokat illeti, az oszmán földesurak és hivatalok ragaszkodtak a fizetések mennyiségének és határidejének a betartásához. Ha ennek akkoráig eleget tett, ők is előzékenyek és készségesek voltak, meghallgatták a ráják 5 1 panaszait, szükség esetén meghosszabbították a határidőket, sőt maguk is adtak kölcsönt, nagyobb összegeket is, mégpedig az iszlám törvényei szerint kamat nélkül. 1 Állami adók és szolgálatok Az állami adót (dzsizje) a házak száma szerint vetették ki a királyi hatóságok. Az oszmánok azonban a családok számát vették alapul. Minthogy a 17. század elején az egy család után fizetett átalányadó 1 forint (kara gurus, azaz fekete gurus) 5 2 volt, az évi dzsizje pedig 15
