Új mindenes gyűjtemény 2. 1983
Méryné Tóth Margit: Tradoskedd hagyományos táncai és táncélete
Duna mentének kötetlen verbunkjaihoz, 7 4 amelyekkel motívumkincse, zenei anyaga is szinte teljesen megegyezik. Külön kell hangsúlyozni a verbunk és csárdás motívumkincsének, zenei anyagának közösségét, amely következik a verbunk funkciójából. A lassú és friss csárdásban a férfi magányos figurázásakor, valamint a csárdást megelőző bevezető táncban a verbunk motívumait alkalmazza. Ez a szerves motívumkincsbeli kapcsolódás — amely egyébként a magyar néprajzi csoportok mindegyikére jellemző — indokolttá teszi, hogy az anyag természetéből adódóan e két táncfajta motívumkincsét is szerves egységben együtt tárgyaljuk. Csárdás 7 5 A tardoskeddiek legkedveltebb, általános mulatságbeli tánca a csárdás volt. Mintegy 15—20 éve már kevésbé táncolják, inkább csak a lakoldalmakban, s ott is az idősebbek. Mint már említettük, a századforduló idején csak a gyors csárdást ismerték, és azt friss vagy gyors néven említették. 7 6 A lassú csárdás a század elején, az első világháború előtt terjedt el a faluban kettes vagy kettős néven. A csárdás elnevezés ez idő tájt válhatott a faluban általánossá, valószínűleg a tánciskola megjelenésével párhuzamosan, a mai 60 év körüliek ugyanis mindig kettes, kettős vagy friss néven említik. A lassú csárdás vagy gyors csárdás elnevezéseket az idősebbek kevésbé használják. A lassú és a gyors csárdás ma már szorosan összekapcsolódó kétrészes tánc. Lassú után mindig gyorsat táncolnak, mégpedig úgy, hogy a kettő között szünetet sem tartanak, a lassúból a frissbe vág át a zene. Motívumkincs tekintetében sem volt lényeges különbség a kettő között. Lassú A lassú csárdás valószínűleg a verbunkból fejlődött ki. Ezt a feltevésünket a két tánc funkciójának, mozgáskincsének és tempójának hasonlóságai igazolják. A fejlődés menete a következő lehetett: a világháború előtti években előfordult, hogy egyesek a verbunk lassú zenéjére táncba hívták a lányokat — míg mások még a verbunkot járták ,— és a verbunk egyszerűbb lépéseit párban táncolták. Az 1966-ban filmre vett egyik táncváltozatban is pl. még két férfi verbunkból, mialatt egy már a nővel lassú csárdást táncol. A verbunkot nők is szokták táncolni férfiak között, így tehát egyszerűbb motívumait különösképpen tanulni sem kellett. Ebben az időben a lassú páros tánc még nem lehetett általános, mindenki által járt tánc, hanem a lassú férfitánc foglalta el a helyét. Körülbelül az első világháború előtt terjedt el, és a húszas évekber élte legnagyobb divatját, amikor már a tánciskolában is tanították „magyar kettős" néven. A verbunkot fokozatosan szorította ki a táncrendből és foglalta el a helyét. Eredetére és a két tánc összefonódására utal a verbunkcsárdás elnevezés is. A kettes vagy kettős elnevezésre kétféle magyarázat kínálkozik. 142
