Új mindenes gyűjtemény 2. 1983
Méryné Tóth Margit: Tradoskedd hagyományos táncai és táncélete
funkciója volt. A párostánc-kezdő verbunk időtartama a legöregebbek szóbeli adatai szerint 20—30 perc volt. 7 3 Később időtartamban (a lassú csárdás miatt) egészen rövid lett. A verbunk időtartamát több tényező befolyásolta. Függött elsősorban attól, hogy a zenész lassúbb vagy gyorsabb tempójú zenét játszott, de függött a zenész és a legények hangulatától is. Ha jókedvük volt, tovább verbunkoltak, ilyenkor mutatták meg a lányoknak, hogy el tudják járni. A verbunk tempója: J = 140—180. A dallam lehet bármilyen lassú csárdásként használatos új stílusú dallam, vagy népies műcsárdások. Verbunkdallamként használták a Ritka búza ... kezdetű közismert műdalt is, dűvővel kísérve. (A tardoskeddi verbunk-motívumkincs részletes bemutatását a csárdáshoz kapcsolódóan végezzük el.) A tardoskeddi verbunk jellemző mozgása feszes és kemény. Dinamikája középerős. A testtartás a tánc egész időtartama alatt egyenes, előretekintő. A verbunk kartartásai igen változatosak és gazdagok, szerves kiegészítői és hangsúlyozói a lábak és a törzs mozgásának. Gyakori a csípőre tett és hátul összefogott kéz, de a kézfogást is gyakran alkalmazzák, főleg amikor szembefordulva egymással, a szökdelő lépéseket és bokázókat táncolják. Karlendítések is előfordulnak, ha a testmozgás úgy kívánja. Körben táncoláskor egymás vállát fogják. A verbunk szerkezete teljesen kötetlen. A férfi pillanatnyi hangulatának, kedvének megfelelően rögtönzi táncát, motívumkincse alapján. Ennek ellenére a rendelkezésünkre álló anyag elemzése után bizonyos szerkezeti törvényszerűségek mutathatók ki az egyén táncában. A szóbeli gyűjtés és a filmre vett anyag alapján a verbunk szerkezeti felépítése a következő képet mutatja: 1.A tánc kezdeti szakasza, a tánckezdés nagy vonalakban minden táncosnál azonos. A tánc a bevonulással, a betáncolással kezdődik. Erre a részre elsősorban a lépő és futó mozgások jellemzőek. Dinamikája a lépések természeténél fogva is aránylag kicsi. 2. A tánchelyen csoportokban való elhelyezkedés után kezdődik tulajdonképpen az erőteljesebb táncolás. Ettől kezdve a tánc dinamikája fokozódik. Még a lépő mozgások uralkodnak, de előfordul már bokázó és szökdelő motívum is. Ekkor kerülhet sor az egymással való szembefordulásra, a kézfogásra. 3. A tánc későbbi szakaszában fokozódik a dinamika és a tempó. Az ugró mozgások egyre jobban előtérbe kerülnek, megjelennek a táncban a tapsoló és csapásoló mozgások, továbbá a fordulatok is. A tánc végén a táncosok már a lányok felé fordulva táncolnak készülnek a friss csárdás megkezdésére. Ebben az utolsó részben a csapásoló, szökdelő és bokázó motívumokat táncolják, úgy várják be a lányok érkezését. A tardoskeddi verbunkok helyének közelebbi meghatározásáról azt mondhatjuk, hogy régies jellegű, kötetlensége, motívumkincsének viszonylagos gazdagsága és a csárdáshoz kapcsolódó speciális tánckezdő funkciója kétségkívül bizonyítja ezt. Szervesen kapcsolódik a palóc vidék nyugati részének (Nógrád, Pest, Heves megye) és 141
