Új mindenes gyűjtemény 2. 1983

Méryné Tóth Margit: Tradoskedd hagyományos táncai és táncélete

könnyebb, teljesen rögtönzött szerkezetű magyar pásztortáncok között) oly sok átmeneti forma található (a guggoló, térdelő mo­tívumok a dél-magyarországi anyagban is előfordulnak, 6 8 az ujjak közti botpörgetés viszont előfordul a kelet-szlovákiai táncokban is 6 9), hogy az évszázadokon keresztül együtt élő népek hagyományainak merev elválasztása nemigen lehetséges. Ebben az átmeneti változat­sorban helyezkedik el tanulságos módon a bemutatott váskatánc is, amelyben a szlovák és magyar pásztortáncok sajátosságai egyaránt megtalálhatók. Verbunk Tardoskedden a magános férfitánc jelölésére a következő elnevezé­seket használják: verbunk, verbuválás, obsitos, ritkábban nevezik huszárverbunknak, és említik a verbunkcsárdás elnevezést is. 7 0 A fenti elnevezések katonasághoz kapcsolódó mivolta nyilvánvaló, bár a tánc eredetéről a tardoskeddiek úgyszólván semmit nem tudnak. A legidősebbek emlékezete szerint mindig táncolták, ezt igazolja legrégibb táncrendjük is, már apáik idejében is nagyon régi tánc volt. Tardoskedden a legidősebbek emlékezete szerint a verbunk a múlt század utolsó évtizedeiben, a századforduló és a századeleje táján élte legnagyobb divatját. Akkor még minden legény táncolta. Már gyermekkorban, a dudaházakban és fonóban elkezdték tanulni, de nehézsége miatt csak a bálokban tanulták meg tökéletesen. Legjobb táncosai természetesen az első legények voltak. A verbunk egészen az első világháborúig jelentős helyet foglalt el a táncrendben. A háború végével és a tánciskola megjelenésével lassan kiszorult a táncrendből, és már csak az idősebbeknél élt to­vább megváltozott funkcióval. Ők már csak lakodalmakban vagy saját mulatságaikon táncolták. Ma a verbunk már igen ritkán fordul elő — lakodalomban —, és csak kevesen tudják eljárni. A követke­zőkben a verbunk első világháború előtti, századeleji formáját írjuk le, amikor a tánc virágkorát élte. Közben utalunk az azóta történt változásokra. A verbunknak két típusát különböztetjük meg a táncban és táncé­letben elfoglalt helye, szerepe és funkciója alapján. 7 1 1. Amikor a férfiak magánosan táncolják, bemutató jelleggel, vagy saját szórakoztatásukra. Ilyenkor a verbunkot nem követi páros tánc. Rendszerint lakodalmakban vagy mulatságon kerül erre sor, amikor a lányok még nincsenek ott, vagy már kevesen vannak. 2. Gyakoribb és fontosabb szerepe a párostánc-kezdés volt. Táncszünetek után mindig verbunkkal kezdtek. A legények már az ivótól összefogózva, verbunkolva vonultak be. A teremben a verbunk vagy a lassú csárdás zenéjére folytatták ezt. A verbunk után szünetet tartva hívták a lányokat táncba. A zene a lassúból átcsapott gyorsba, tehát a verbunk ezen része szorosan kapcsolódott a friss csárdáshoz. A két tánc szoros összetartozását igazolja a verbunkcsárdás elnevezés is. 7 2 A párostánc-kezdés egészen az első világháborúig a verbunk fő 140

Next

/
Thumbnails
Contents