Új mindenes gyűjtemény 2. 1983
Méryné Tóth Margit: Tradoskedd hagyományos táncai és táncélete
ben a leánykörtánc ritka és kivételes jelenség. Helyét és szerepét a formailag hasonló, vegyes hangszeres zenére járt, a tavaszi énekes leánykörtáncoknál jóval gazdagabb motívumú körtáncok töltik be. 32 Az Alföld északkeleti részén legerősebb körcsárdás-divat csak a szlovák-magyar nyelvhatár mentén válik funkció szerint is igazi karikázóvá. Néhány dél-erdélyi román faluban is előfordul énekes körtánc. 3 3 A felsorolt területek énekes körtáncaiban két fő típust különböztetünk meg: a tiszta körtáncokat, amelyeknek motívumkincse tájanként meglehetősen differenciált, és formailag fejlettebb, valamint a ma már elsősorban gyermekjátékokból ismeretes énekes játékokat, amelyekben a körforma mellett a kör közepén is táncolnak (ezek rendszerint párválasztó típusú játékok). Több vidéken megfigyelhető, illetve rekonstruálható az a sokat emlegetett tény, hogy a gyermekjátékok egy részében felnőttek hajdani táncainak töredékei rejtőznek. Különösen archaikus vidékeken él annak az emléke, hogy nemcsak a gyermekek, hanem a serdülőkorban levő legények, felnőttek is énekes-táncos játékokkal szórakoztak. Ezek ma már több helyen csak a gyermekjátékok közt találhatók meg. Dél-Dunántúl egyik legrégiesebb területén, Somogyban a mai legöregebbek még játszották, különösen a böjti időszakban a táncos játékokat, amelyeket a későbbi nemzedékeknél ugyanabban az életkorban a tiszta körtánc már teljesen háttérbe szorított. A szinalázásnak nevezett tardoskeddi táncos játék nem a tiszta énekes körtáncok típusába tartozik, hanem a felnőtt fiatalok vegyes, párválasztó énekes-táncos játéka. Nincs rituális télkiűző, tavaszköszöntő szerepe, mint a nyugati palócoknál annyira kedvelt kiszehajtásnak és villőzésnek, vagy a szlovák és morva vidékeken ismert morenának. A „szinalázás" táncnév a játék egyik, az egész magyar nyelvterületen ismert dallamszövegének kezdő szavaiból ered. Ez a táncnévadási mód általános a magyar és a szlovák 3 4 tánckincsben is. Az elnevezés számos megfelelőjét a Dunántúlról ismerjük: Hej széna alja; Hej szénajom, szénajom; Hej szénala, szénala; Hej szénalja, szénalja; Haj szénalom, szénalom; Hej széna, széna; Hej szénádom, szalmádom; Hej szénája, szénája; Hej szénára, szénára; Hej szénárom, szénárom; Hej szinala, szinala; Hej szinárom, szinárom; Haj szénázom, szénázom; stb. 3 5 Hasonló típusú nevek még: erdőjárózás; kocsikala; kalakézás; hajapapa; haj szénázás; rezálás; derenkálás; majabukázás; hajliikázás; hajhajtánc; csirajozás; tüskömtánc; hajrúzsázás stb. 3 6 Mint említettük, Tardoskedden a nagyböjttel kezdetét vette a szigorú tánctilalom. A 49 napig tartó táncszünetet használták ki a fiatalok a szinalázással eltöltött közös szórakozásra. A böjt első napjától kezdve egészen húsvétig naponta szinaláztak, majd a húsvéti bállal újrakezdődött a bálozó időszak, amelyben a szinalázásnak nem volt funkciója. A települési és korcsoportonkénti elkülönülést éppen olyan szigorúan megtartották a szinalázásban is, mint a bálokban. Egy-egy 131
