Új mindenes gyűjtemény 2. 1983

Méryné Tóth Margit: Tradoskedd hagyományos táncai és táncélete

ben, amikor a faluból 400 családot a cseh határvidékre telepítettek, és megkezdődött a kitelepítés is Magyarországra a lakosságcsere keretében. Az áttelepített családok helyébe szlovák családok jöttek a Kiszuca és Csadca környékéről. A Magyarországra, Baranya megyébe áttelepített 177 család helyébe pedig ugyanennyi szlovák család érkezett a dunántúli Tardos községből. Annak ellenére, hogy a Csehországba telepített családok többsége idővel visszajött, a falu struktúrája érezhetően megbomlott. Az 196l-es népszámlálás során a lakosság 85°/o-a vallotta magát magyar, 15°/o-a szlovák nemzetiségűnek. Ez az arány az 1980-as népszámlálás után tovább módosult: e szerint ma 77,4% a magyar és 22,6%> a szlovák nemzetiségűek aránya. A lakosságnak ez az erős keveredése a táncok és a táncélet alakulására már úgyszólván semmiféle hatással nem volt, mivel azok ebben az időben már amúgy is kiveszőfélben voltak. Viszont pusztulásukat ez a tény meggyorsította. Tardoskedd őslakói valódi „mátyusföldiek", s a felföldi etnikai csoporthoz tartoznak. Ez az etnikai csoport a Mátyusföld egy részén, az Ipoly, a Rima és a Sajó mentén, valamint Magyarország északi megyéiben él, és a palóc nyelvjárásokat beszéli. A tardoskeddi nyelvjárás sok közös jegyet mutat a palóc nyelvjárással. A falu keletkezésére vonatkozóan pontos adatokkal nem rendelkezünk. Feltehető, hogy kedvező fekvése következtében már régen lakott terület volt. A honfoglalás után Huba vezér törzse szállta meg a vidéket.

1 Tardoskedd neve először 1221-ben bukkan fel egy oklevélben, amelyben. II. Endre király a települést az ausztriai Heileiger Kreuz kolostornak adományozza.

2 A kolostor lakói a cisztercita rendhez tartoztak, s 15 éves működésük ideje alatt kisebb erődítményt (megerősített monostort) építettek, és a falu elnevezése is tőlük ered. Akkor már a településhez nemcsak észak-déli irányú útvonal vezetett, hanem a kelet-nyugati irányú is. Erre vezetett az út a magyar királyok székhelyéről, Esztergomból (később Budáról) a cseh és osztrák területre, és a Vág völgyén keresztül Krakkóba. A falu tehát a legrégibb időktől kezdve egyházi birtok volt, és hol a nyitrai vár és püspökség, hol az esztergomi egyházmegye birtokolta. A legrégibb feljegyzésekben ilyen megnevezéseket találunk: Tardequeddi, Tardas földje, Turdaskedd, Tardoskegy, Tardoskeddy, Tardaskedd és végül Tardoskedd. Nincs adat, amellyel alá lehetne támasztani, hogy a falu milyen törzstől, vagy nemzetségtől, vagy személytől kapta a nevét. A falu mai hivatalos szlovák neve: Tvrdošovce 1949-től használatos. Az első török támadások a vidéket a XVI. század második felében érik. Érsekújvár elfoglalása után (1663) többször ki-kicsapnak Tardoskeddre. A település a hosszantartó török támadások után elnéptelenedett. A lakosság nagy része úgy menekült meg, hogy a közeli mocsarakba húzódott.

3 Délnyugatra a falutól (a jelenlegi vasútvonal túlsó oldalán) mocsarakkal, náddal, gyékénnyel körülvett, szinte megközelíthetetlen helyre húzódtak, ahol ideiglenes lakóhelyeket 119