Új mindenes gyűjtemény 2. 1983

Méryné Tóth Margit: Tradoskedd hagyományos táncai és táncélete

Tardoskedd tágabb környékét mint tájegységet hagyományosan Mátyusföldnek nevezik. Az 1980-as népszámlálási adatok szerint a falunak 1635 háza és 5744 lakosa van. Tardoskedd északnyugat-délkeleti irányban hosszan elnyúló, sok utcás település. Az alvégen régebben főleg nagygazdák laktak, a felvégen a szegényebbek. A „cigányutcában" és környékén a zsellérek, a péróban pedig a muzsikus és a vándorcigányok. (Az utóbbiakból mindig kevés volt a faluban, csupán 2—3 család.) Századunk első évtizedében kezdték meg az „újfalu" építését, amely az alvéghez kapcsolódik, ezért ott is nagygazdák telepedtek le. A temető környékét szegényebb családok lakják. Az idők folyamán az egyes szociális rétegek keveredtek, s így némely utcában a nagygazdák mellett megtelepedett néhány zsellér- vagy iparoscsalád is (pl. Malom utca, Cigány utca). Néprajzi szempontból fontos tény, hogy — a jelenlegi helyzettől eltérően — az utóbbi két-három évszázadban a lakosság fluktuációja igen csekély volt. A falu lakossága a legrégibb időktől kezdve földműveléssel foglalkozott, mivel a kiterjedt sík határ jó termőföldje biztosította a megélhetést. Tardoskeddről nem kellett más vidékre járni a kenyér után. S ha figyelembe vesszük, hogy a mezőgazdaság mellett a falunak fejlett kisipara is volt (a takácsokon kívül a következő iparosok működtek: mészárosok, szappanosok, tímárok, vargák, csizmadiák, szűcsök, szűrszabók, szabók, süvegesek, szíjjártók, kalaposok), könnyen beláthatjuk, hogy a falu lakossága nemcsak mezőgazdasági, de ipari termékekkel is ellátta magát, s így bevásárlás céljából sem kellett elhagynia faluja határát. Különösebb gyakorisággal a szomszéd falu lakosaival sem érintkeztek, hiszen a legközelebbi falu is csaknem 10 km-re volt. A falut a külvilággal csupán a bécsi országút kötötte össze. Vásározni Érsekújvárba, Dunaszerdahelyre, Nyitrára és Somorjára jártak innen. Nagy állatvásárok Tardoskedden is voltak, s még Ipolyság, Pozsony, Nyitra és Galgóc környékéről is eljártak ide vásárba. Mivel azonban tartós kapcsolata más etnikummal nem alakult ki, a falu eredeti etnikai jellege változatlan maradt. Rendszeresebb kapcsolata csupán Érsekújvárral volt, amely 15 km-re esik. A X. századtól kezdve kimutathatóan magyar nemzetiségű lakosok lakják a falut. A török hódoltság és a kuruc felkelések leverése után 1730—32-ben érkeztek az első szlovák telepesek" Kiszuca és Trencsén környékéről, s a környező majorokban: Jánosházán, Alsó- és FelsőJatón, Kenderesen, Feketeparton, Apollón és Méhesen telepedtek le, így idővel Tardoskedd közvetlen környéke elszlovákosodott. Ez a folyamat magát a falut nem érintette, mert ha letelepedett is ott néhány idegen iparos, rövid időn belül asszimilálódott. Társadalmi kapcsolatok a falu és a majorok lakosai között úgyszólván nem is léteztek. A falu társadalmi összejöveteleire, főleg a bálokra a telepesek nem jártak el. S így egyazon falu határán belül, közvetlen szomszédságban két, egymástól teljesen független etnikai csoport élt. E történeti és etnikai folyamatosságban jelentős törés állt be 1947118