Új mindenes gyűjtemény 1. 1980

Vadkerty Katalin: A műtrágyázás kezdete Szlovákia területén

nak műtrágyákat. A hegyvidéki mezőgazdasági területeken csak az első világháborút megelőző esztendőkben kezdtek mütrágyázni a gazdák, akkor is csak kismértékben. A múlt század második felében nitrogént, foszfort és káliumot tartalmazó műtrágyákat állítottak elő. A műtrágyagyártást a korabeli tudományos kutatás irányította, melynek eredményei azt bizonyították, hogy az említett tápanyagok visszapótlása lényegesen növeli a talajok termőképességét. Általánosan ismert tény, hogy a 19. század második felében Magyarország a jó minőségű gabonát termelő országok közé tartozott. A kutatómunka főként a gabonatermés — elsősorban a búzatermés — növelésére és minősége javítására irányult. A búza tápanyagszükségletével ezért nagyon sok kutató foglalkozott Magyarországon. Véleményük gyakran mondott ellent egymásnak, és elég széles határok között mozgott, de abban mindannyian megegyeztek, hogy a búza közepes terméseredménynél 1 magyar holdnyi területen 10—15 kg foszfátot, 22—30 kg nitrogént és 12—25 kg káliumot von el a talajból. A kísérletek során a szakemberek megfigyelték, melyik a legintenzívebben ható műtrágya, és hogy az év melyik időszakában legjobb a műtrágyát kiszórni.

16 A kísérletek végeredménye alapján a búzatermesztésben a szuperfoszfátot tartották a leghatásosabbnak. Nem ellenezték, de második helyre sorolták a Thomas-salakot. Megállapították, hogy mindkét műtrágya növeli a búza sikértartalmát is, tehát javítja a minőségét.

1

7 A műtrágyázás magyarországi és külföldi szaktekintélyei már a kilencvenes évek első felében megállapították, hogy a gabonaféléket ősszel kell mütrágyázni. Az ősziek esetében ez természetes. A tavaszi vetések esetében az őszi műtrágyázást az indokolja, hogy a Kárpát-medencében szélsőséges, tavasszal aránylag száraz az időjárás, s ezért a műtrágyáknak, még a szuperfoszfátnak is, de különösen a nehezebben oldódó Thomas-salaknak elegendő időt és nedvességet kell biztosítani, különben a tavasziak meglehetősen rövid tenyészidejűk alatt nem tudnák a kiszórt tápanyagot hasznosítani. Ezért legjobb a műtrágyát a vetőszántás előtt kiszórni és bedolgozni a talajba. így a műtrágya a talajnak abba a rétegébe jut, amelyben a búza gyökerei fejlődnek.

1

8 A korabeli szaklapok közölték a búza műtrágyázásával elért eredményeket. A mai Szlovákia területéről származó példák olyan nagybirtokokon elért eredmények, ahol a kísérleteket aránylag nagy területen folytatták. így például 1905-ben Karván már nagyban műtrágyázták a búzaföldeket, és a kat. holdanként 3,12 q termésnövekedést értek el.

1

9 A kétyi hercegprímási birtokon is végeztek műtrágyázási kísérleteket, amelyeknek eredményeit aztán nagy területen is realizálták. Középkötött, jó minőségű vályogtalajról van szó, amely a kísérletek előtt hat évvel kapott istállótrágyát. A kísérleti területet 12, egyenként 600 öles parcellára osztották fel. Az első parcella csak istállótrágyát kapott, a második trágyázatlan maradt, a többire különféle műtrágyákat szórtak ki. Az adott körülmények között a szuperfoszfát különféle kombinációi adták a legjobb eredményt, míg a csontliszt alkalmazása veszteséggel járt. A kálitrágyák közel egyharmaddal növelték a termést, használatuk mégis anyagi veszteséggel zárult, mivel a terméstöbblet értéke nem fedezte a kálitrágyák magas árát. A gazdaság vezetői úgy határoztak, hogy a foszfortartalmú műtrágyákat fogják rendszeresen alkalmazni.

2

0 A zselizi Breunner-birtokon már 1886-ban megkezdték a műtrágyázási kísérleteket, és ezek eredménye alapján a következő években már rendszeresí70